Bucky állandó orvosi kísérője Dorothy, aki a helyes működésére felügyel, hogy a katona pontosan végezhesse munkáját. Mindketten az 1900 évekből maradtak vissza.
Dorothynak viszont különleges képessége van: egyedül ő tud érzelmileg hatni a rideg Buc...
Bucky egész testében dermedt le, szemeit visszakapta a halottnak tűnő arcra, miből gyorsan kisöpörte a vörös hajszálakat. Szíve hevesebben kezdett verni, visszatartotta a levegőt, hogy minden életre utaló hangot érzékelhessen.
- Bucky...
- Itt vagyok, itt vagyok. - Dorothyt magához húzva belefúrta arcát a vállába, s újra hatalmába kerítette a zokogás. Végtelenül megkönnyebbült.
- Bucky...?
- Igen?
- Meghaltunk...?
- Nem, dehogy.
A zöld szemek felnyíltak fájdalommal telve keresve kapaszkodót, valamit ami köti a lelket az élethez. Rögtön Bucky arcát találták meg.
- Minden rendben lesz! - Ígérte remegő hangon a férfi.
Dorothy felnézett.
- Te is tudod, hogy nem, meg fogok halni.
- Ne is mondj ilyeneket, biztonságba kell vigyelek!
Bucky felemelte a lányt, s lassan indult el vele, nehogy lépéseinek döccenésével fájdalmat okozzon. Igazából tudta jól, csak nem mondta ki, de szerelmének kétes esélyei voltak a túlélésre, hacsak valaki nem kezeli, amire most épp nincs lehetőség. Nem hagyhatja itt, magával kell vinnie Szibériába...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Dorothy csöndben figyelte, ahogy szerelme beviszi a terminálnak azon részére, mi a legtávolabb van a Bosszúállóktól, s leteszi egy padsorra. Már épp menni akart volna, egy szeretetteljes, vigasztaló mosoly kíséretében, de a lány megragadta a kezét.
- Bucky...
A férfi visszafordult letérdelve mellé.
- Igen?
- Van valami, mit el kell mondanom neked. - Kezdett bele, a fájdalomtól egy pillanatra lehunyva a szemét. - Még az autóban, mikor kértél tőlem, akkor nem kellett volna kérned...
Elmosolyodott.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
- Mert gyermeket várok...
Bucky alig tudott megszólalni, az öröm egész testét átjárta, nem akarta elhinni az utóbbi mondatokat. Megfogta szerelme kezét, s összekulcsolt ujjaikat a hasára helyezte.
