"Ne félj..!"

110 6 2
                                    

Az orvos vissza jött. Az ágyam végéhez lépett.
-Egy éjszakát bent kell maradnia. Holnap reggel 10-kor már hazamehet.
Bólintottam.
Kiment.
-Earl..menj csak haza..késő van már.
-Nem.Ittmaradok veled.
-Dehát.....
-ITT MARADOK!!-Förmedt rám.
Nem szóltam semmit,csak bologattam. Earl fejét lehajtotta az ágyra és elszundított. Percekig csak néztem,ahogy alszik aztán énis elaludtam.
Órákkal késöbb felkeltem. Rémálmok gyötörtek. Pár percig csak rémültem néztem magam elé,aztán Earl-re kaptam a fejem.
-Nincsen semmi baj.-nyugtattam magam e szavakkal,de nemigazán éreztem magam biztonságban.
-Nyugodj meg!-szólt hozzám egy rekedtes női hang.
Szemeim tágra nyíltak,majd a fal irányába húzodtam. Ijedten néztem körül. Earl-en kívül senki nem volt a szobában.
-Ne félj tőlem. Nem bántalak!-szólalt meg újra a női hang.
-Ki vagy te?-tettem fel a kérdést halkan.(Hogy Earl fel ne keljen.)
-Jane vagyok.
-Ez nem létezik. Képtelenség.
-Nem,nem az.
-Mit akarsz?-kérdeztem.
-Semmi rosszat. Én csak....
-mondta Jane "Szelleme",de nem tudta végig mondani mondatát,hisz Earl felkelt.
-Te meg kivel beszélsz?-emelte fel fejét Earl.
-Senkivel.
-És amúgy,hogy hogy fent vagy?
-Rémálmom volt és nem mertem visszaaludni.
-Énis rosszat álmodtam..
.....
.....

A SzellemházWhere stories live. Discover now