Rossz Döntés Volt《H.S.》/BEFEJEZETT/

Huszonhét

Sarah szemszöge:

Gyorsan lépked felém, majd felránt a földről és magával rángat.
-Kérlek engedj el!-sírom- Vagy legaláb hadd fürödjek meg kérlek.-a hangom kétségbeesett suttogásba vált, majd könyörgően nézek rá.

-Jó. Megfürödhetsz. De utána végzed a dolgod.-Kinyit egy szekrényt, majd a kezembe ad egy törülközőt. Megmutatja hol van a fürdő, majd elkezdek az ajtó felé futni.

Sosem örültem még ennyire annak, hogy fürödhetek. Elfordítom a kulcsot, majd engedek egy kis vizet a kádba.

Kinyitom a fürdőszobaszekrényt, és kiveszem a borotvát. Egy kis ideig forgatom a kezemben, nézegetem. Elzárom a vizet, majd beszállok a kádba. Nem ülök le, állva maradok. Kiveszem a pengét , majd eldobom a borotvát. Elkezdem végighúzni a karomon. A vér csöpögni kezd, és lassan egyre több vágást ejtek magamon. Hosszanti csíkok futnak végig rajta, majd a combomon is. Kezdek szédülni.

Hirtelen lövésekre figyelek fel, majd valaki dörömbölni kezd. A nevemet ordítja, mondván, hogy nyissam ki az ajtót. Harry az.

-Sarah! Sarah azonnal nyisd ki az ajtót! Megmentünk!

Sajnálom Harry, elkéstetek. Már nem menthettek meg. A hasamon is vágok párat. Egyre türelmetlenebb vagyok. Haljak már meg!

A szédülés egyre erősebb lesz, majd összeesek. A saját véremben fürdök.

Harry és Niall addig próbálkoztak, hogy sikerült betörni az ajtót.
Már sötétülni kezd a látásom, de annyit még látok, hogy iderohannak hozzám a nevemet ordibálva. Harry teljesen le van sokkolva, el is sápadt.

-Mit tettél magaddal?! Mit csináltál?! Sarah ne! Ne halj meg könyörgöm!- ordítja Harry magából kikelve.

-Szeretlek.- suttogom még a maradéknyi erőmmel, majd minden elsötétül.
Lüktet a fejem, de amit még hallok az az, hogy Harry zokogva mondja, hogy ,,szeretlek".

Harry Styles szemszöge:

Kihívtuk a mentőket, de mire kiértek Sarah már eszméletlen volt.
Most a kocsiban száguldunk a kórház felé. Saraht nézem, míg a mentősök az életéért küzdenek. Amikor beérünk a kórházba, egy orvos megvizsgálja, megnézi a pulzusát. Megrázza a fejét, felénk néz, majd megszólal.

-Őszinte részvétem.- ez a mondat beleégett az agyamba. Elvesztettem.

-De doktor úr, nem is próbálja megmenteni?

- Sajnálom, de túl sok vért vesztett. Nem lehet már rajta segíteni.

Zokogva a földre rogyok.

-Ez csak egy álom. Egy rossz álom. Nem hagyhat itt!-kiabálom- Nem! Nem!Nem! Nem halt meg! Itt van még látják?! Itt van nem halt meg! Sarah. Sarah mondj valamit!- rázni kezdem a testét, de nem reagál semmit.
A bőre most még fehérebb, mint általában, a szája pedig élénk pirosból fehérre váltott át.

-Uram, kérem nyugodjon meg.

-Miért kéne megnyugodnom?! Mert a barátnőm halott? Vagy miért?

-Én teljesen megértem a maga helyzetét. De ha nem hagyja abba, muszáj leszek nyugtatót adni magának.

Szépen lassan leülök a földre, majd felhúzom a lábaimat és atkarolom a kezemmel. Előre, hátra ringatózok és sírok közben. Egy kezet érzek a vállamon, természetesen Niallét.
-Haver. Gyere menjünk. Ne szenvedtesd magad. -Lehet, hogy igaza van.

A hazafele tartó úton mind a ketten bőgtünk, mint a kislányok. Néhányan furcsán néztek ránk, de nem érdekelt.

Most a szobámban ülök egy képet tartva a kezemben. Félig elázott kép Sarahról.
Eldobom majd odalépek az asztalhoz és feborítom. Az éjjeli lámpát a földhöz vágom és mikor végeztem a rombolással lefekszem az ágyra. Kezemet az arcomra helyezem és zokogni kezdek. Megint.

-Meghalt! Tényleg meghalt!-ordítom.

Elveszítettem.

Sziasztok😭
Ezen a részen még én is sírtam😭
Lehet, hogy most szívtelennek fogtok tartani, de ezt így láttam a legjobbnak. Őszintén szólva, büszke vagyok magamra, mert már régebben eldöntöttem, hogy így lesz, és eljutottam idáig! És köszönöm, aki eddig velem volt. Még nincs vége (bár így beszélek) de hamarosan az is eljön. Már csak pár rész van. ❤😭

Ne felejtsetek el szavazni és kommentelni!❤