A Bátyám Barátja - {Dylan O'Brien} [Befejezett]

10.rész

Amikor Dylan elment akkor Matt-el felmentünk a szobámba.

-Kiakadtál? - kérdezte mire csak bólintottam. - Számodra is kiderült, hogy ilyen rövid idő alatt is alakult ki benned valami érzelem iránta, viszont félsz is tőle, mivel nem tudod, hogy ő mit érez? Nem mellesleg az is zavar, hogy nem tudod van-e barátnője, és ha van, akkor nem-e olyan komoly, hogy vele jöjjön? - kérdezte én meg döbbenten ránéztem.

-Ezt meg honnan...? - néztem rá de csak megvonta a vállát.

-Ismerlek, te vagy a legjobb barátnőm. - mosolygott rám kedvesen, ugyanakkor keserűen mivel tudta, hogy én most aggódni fogok emiatt.

Igaza volt. Mint mindig mindenben.

*Pár nap múlva*

Ma már hivatalosan is Oxnard-i lakos lett Dylan-ből.

Mára nem terveztem amúgy semmit mert Matt egész nap az anyukájának segít ruhát vásárolni egy munkahelyi buliba és mivel ő Matt ezért nem öt perc lesz, de még csak nem is egy óra. Abból kiindulva, hogy mi mennyi időt szoktunk együtt eltölteni, nem hinném, hogy ebben az esetben gyorsabban menne. Szerintem elsétálok a parkba ahol szoktak focizni a srácok.

Hamar oda értem és megláttam őket. Dylan is ott volt. Ezért csak leültem egy padra ami háttal volt a focipályának. A háttámlája tetejére döntöttem a fejem és becsuktam a szemem. Szimplán csak élveztem a napsütést és a langyos levegőt.

Kicsit később amikor kinyitottam a szemem eléggé meglepődtem, ugyanis Dylan hajolt felettem, de úgy, hogy a hátam mögött volt. Nem szóltam semmit mert a meglepettségtől nem is tudtam. Nem sok választotta el az arcunkat egymástól és pontosan a szájára láttam. Hülyén hangzik, de ott, abban a pillanatban csak arra tudtam gondolni, hogy mennyire szívesen megcsókolnám. De nem tehettem. Emiatt pedig feleszméltem és felálltam a padról.

-Szia. - mondtam egy zavart mosollyal az arcomon.

-Szia. Matt? - kérdezte és körülnézett.

-Csak az anyukájának segít koktélruhát venni. - mondtam természetesen, de csak Dylan értetlen arcát látva jöttem rá, hogy ő még nem is tudja.

-Miért ő segít neki?

-Nos, lehet, hogy nem tőlem kellett volna megtudnod, de Matt meleg. - vontam vállat, mire néhány másodpercig csak nézett rám, de elnevette magát.

Nem értettem, hogy ezen mi olyan vicces.

-Ne haragudj, csak én azt hittem, hogy együtt vagytok mert tudod, fehérneműben álltál előtte és hát ebből azt gondoltam. - nondta a végén kínos mosolyra húzva a száját.

-Nem. - ráztam meg a fejem egy apró mosollyal arcomon. - Ő a legjobb barátom.