A Bátyám Barátja - {Dylan O'Brien} [Befejezett]

The End

(Ez még az eredeti írás, amit akkor tettem közzé, mikor befejeztem a történetet 2017.05.01-én)

Nos, ez nehezebb mint gondoltam.

Még január 1-én, amikor publikáltam az első részt, akkor nem gondoltam volna, hogy ilyen aranyosak lesztek, azt neg pláne nem, hogy ennyien olvasni fogjátok. Így a végére 22k, te úristen!😄

Nem is tudom hirtelen, hogy mit írhatnék. De tényleg, nagyon köszönöm a sok voteolást és a kommenteket. A bíztatásokat és a néha egy-egy rész alatti elbeszélgetéseket.

Nagyon szépen köszönök mindent nektek, nélkületek ez a történet nem lenne történet és ha nem olvassátok, akkor itt sem tartanék.😊

Egyébként, ma van kereken öt hónapos ez a történet. ➡ 5 hónap, 22k megtekintés, 40 rész, egy felejthetelen élmény. És igaz, ez a történet csupán a képzeletem szüleménye, mégis úgy érzem mintha átéltem volna. 😊

Aki pedig esetleg nem csak elolvasta majd belerakta a befejezett/elolvasott könyveinek a listájára, az szerintem elgondolkodhatott a jelentésén. Nem tudom mennyire lehetett észrevenni, de én ezzel az egész történettel üzenni szerettem volna nektek. Az életben legyen bármilyen problémád, mindig tudj remélni, még akkor is, ha már nincs miért. Mindig van remény és mindig van egy második esély. Nem szabad feladni. Ha az élet gonosz veled, te mutasd meg neki, hogy veled nem tud kicseszni. Bármi történjék is, tudd, hogy én itt vagyok. Nem ismertek, én sem ismerlek titeket, ez tény. Mégis, ha más nem, én itt vagyok. Ha a padlón vagytok, gondoljatok ezekre a sorokra, ezekre a szavakra és ne adjátok fel! Az élet kemény, de nektek van egy kalapácsotok amivel megtudjátok törni, és meglátni benne a jót, már csak rajtatok múlik, hogy használjátok-e ezt a kalapácsot, vagy inkább eldobjátok és elbújtok minden és mindenki elől.

Tudom, hogy ez senki életét és gondolkodásmódját nem változtatja meg, de talán egy reményt nyújthattam nektek.

Bárki mondhatja, hogy ez nyálas volt, de én teljes mértékben ezt gondolom.

Szóval, ezekkel a sorokkal búcsúzom tőletek, remélem legalább fele annyira szerettétek olvasni ezt a történetet, mint amennyire, én írni. Hát akkor, legyetek jók, sziasztok!💗💗

(2019.06.04. update: az olvasottság 112k ami számomra egy hihetetlen szám és egyszerűen nem lehet leírni, mennyire hálás vagyok érte, szóval csak annyit, hogy köszönöm mindenkinek!❤️)

(2022.08.22. update: 152k...nincs rá szó, hogy mit érzek és hogy milyen hálás vagyok nektek!❤️)

(2022.12.22. update: 154k és úgy hiszem, ez lesz az utolsó update, hiszen már úgy érzem, ebből a történetből többet nem tudok kihozni. Párszor már leírtam, de valóban köszöm nektek az egészet.❤️)