Styles Kapitány » h.s. | magyar fordítás

4. fejezet

Isabella szemszöge:

"És az enyém vagy, drágám." 

A fenét! Kinek képzeli magát ez a srác? Talán kedvesnek tűnök, de nem fogom hagyni, hogy eltiporjon. Téved, és a tudtára is fogom hozni. 

Elhúzódtam érintésétől, és ő levigyorgott rám. "Aww, csak nem dühös vagy rám, drágám?" gúnyolódott velem, én csúnyán néztem rá. 

"Oh, mérges vagy. Tökéletes, szeretem a jó kihívást." mondta és rám kacsintott. A szemeimet összeszűkítettem, és végül kiabálni kezdtem vele. 

"Ki ne lenne mérges rád? Elraboltál otthonról és az életemet fenyegetted, azt hiszem jogosan vagyok dühös!" mondtam, hangom emelkedni kezdett. 

Vigyora eltűnt, szemeit összeszűkítette, mielőtt megragadta összekötött csuklóimat, és egy szobába húzott, nyilvánvalóan a kapitány lakrészébe. 

Egy székbe lökött engem, ügyetlenül estem bele, de kihúztam magam, habár kiengedtem egy apró sikolyt, amikor a székkel együtt a falnak nyomott és felém tornyosult, miközben dühösen nézett le rám. 

"Ne merj így beszélni velem, hercegnő, bajba fogsz kerülni miatta." fenyegetőzött, kényelmetlenül kezdtem érezni magam. 

"Figyelembe kell venned, hogy mit érzek!" védekeztem és gondolatban pofon vágtam magam, amiért nem tudtam csukva tartani a nagy számat. 

"Semmit nem kell figyelembe vennem!" fújtatott, összehúztam magam, miközben felrántott a székből és a földre lökött, majd felém mászott. 

Megfogta a megkötözött kezeimet és a fejem fölé emelte, így a kegyelmére voltam utalva. Nos, nagyon arcátlan tettei voltak. 

Ahogy fenyegetően volt felettem, teljesen megrémisztett, és próbáltam visszatartani könnyeimet. 

"Az én hajómon vagy kislány, és ha nem akarod holtan végezni a tengerbe dobva, azt javaslom fogd be és tanulj meg tisztelettel viselkedni." köpte, nyöszörögtem, ahogy szorítása egyre erősödött. 

"Felfogtad?" kiabálta mérgesen és bólintottam, egy könnycsepp folyt le arcomon. Mély levegőt vett, becsukta szemeit és megdörzsölte halántékát, mielőtt keményen nézett rám. 

"Jó. Mert ha így fogsz viselkedni végig, le foglak lőni." morogta, és én tágra nyílt szemekkel néztem rá. 

"M-mi?" dadogtam, mire horkantott egyet. 

"Nem értesz angolul? Le. Foglak. Lőni. Ha. Így. Viselkedsz tovább." mondta lassan, zöld szemei sötétebbé váltak minden egyes kimondott szó után. 

"I-igen. Megértettem." mondtam csendesen és végre leszállt rólam, amitől kieresztettem egy nagy sóhajt, amiről azt sem tudtam, hogy bent tartottam. Ördögien kuncogott a válaszomon és felhúzott. 

Jól szórakozott a védekező állásomon. Egy vigyor terült el arcán, mire idegesen nyeltem egyet. 

Ez nem jelenthet jót. 

Magához húzott, a testem az övé ellen nyomódott és államnál fogva felfelé billentette a fejem, így kénytelen voltam ránézni. 

"Idegessé teszlek, drágám?" kérdezte és azelőtt nyílt szólásra a szám, mielőtt gondolkoztam volna. 

"Igen.. úgy értem nem." dadogtam, vigyora még nagyobb lett. 

"Még sosem voltál ilyen közel egy sráchoz?" kérdezte és arcom égni kezdett kérdése miatt. "Mert ezen változtathatok." tette hozzá, mire felhorkantottam. Perverz.