Styles Kapitány » h.s. | magyar fordítás

5. fejezet

Isabella szemszöge: 

Még mindig Harry negyedében voltam és fel-alá sétáltam a szobájában, s gondolkoztam. Nála jobban még senki sem zavart össze. És alig ismertem... talán két órája? 

Nevetséges volt. 

Fel-alá járkáltam és azon gondolkoztam, hogyan tudtam volna megszökni, amikor az ajtó kinyitódott és felfedte Harryt. 

"Gyere, megyünk enni." mondta, mire én bólintottam, mert nem bíztam a hangomban. Követtem a fedélzetre és rosszul kezdtem érezni magamat. Rum és kosz szag volt. Izzadtság és büdös emberi szag. Undorító volt. 

"Ne aggódj, nem itt fogsz enni, hercegnő." kuncogott, én csak a szemeimet forgattam, de megkönnyebbültem, láttam egy középkorú férfit, aki végigmért, ahogy elsétáltunk Harryvel. De nem fogom ezt elmondani neki, abban a pillanatban haragudtam rá. 

Megkönnyebbültem, hogy Harry nem volt többé mérges, hogy látszólag jó hangulatban volt. Reméltem, hogy nem fogom elrontani. 

Egy átlagos szobához értünk, ahol volt egy asztal és nyolc szék, egy csillárral felette. Gyönyörű volt a többi helyiséghez képest és hálás voltam, amiért odavitt. 

"Hölgyem." mondta és kihúzott nekem egy széket. Próbáltam elrejteni arcom pirosságát, miközben flörtölve mosolygott rám és tartotta a széket nekem. Lassan odasétáltam, ajkamba haraptam, ahogy leültem és ő betolt. Leült velem szembe és olyan volt, mintha valamit mondani akart volna, amikor az ajtó kinyitódott és négy ember jött be rajta. Felismertem köztük Louist. 

Rám mosolygott kicsit, mielőtt leült Harry mellé és óvatosan nézett rá. Egy másik srác, aki Harryvel és Louissal egykorú volt bejött, fekete haja volt és barna szemei, majd leült mellém. 

"Zayn vagyok." mutatkozott be és rám mosolygott, amit viszonoztam. 

"Isabella." mondtam és ő bólintott. 

Egy másik fiatal srác is bejött, kék szemei és szőke haja volt és Harry másik oldalára ült. "Niall vagyok." mondta, észrevehető volt az ír akcentusa. Biccentettem felé, és én is elmondtam a nevem, mint Zaynnek. Az utolsó fiúnak barna haja és barna szeme volt, a másik oldalamon foglalt helyet. "Szia. Liam vagyok." üdvözölt és én enyhén rámosolyogva ismét elismételtem a nevem. 

"Remek. Most már mindenki ismeri egymást." motyogta Harry, Zayn kuncogott mellettem. 

"Nyugodj meg kapitány, tudjuk a határokat." biztosította gúnyosan Harryt, én felhúztam egyik szemöldököm.

Harry kerülte kíváncsi szemeimet és letette ökleit az asztalra. "Nos, itt fogsz enni hivatalosan Bella. Remélem elfogadod." mondta, és a szemöldökömet ráncoltam. Bella? Mióta becézett? És ki ő, hogy megváltoztassa a nevem? 

"Örömmel fogadom el." mondtam összeszorított fogam között, Louis felvont szemöldökkel nézett rám. Nem mondtam semmit a becenévről, mert csak bajba kevertem volna magam. 

Ismét. 

Csak enyhén megráztam a fejem és ő vállat rántott. 

"Szóval Bella, azt akartam, hogy találkozz a legjobb embereimmel. Ezért vannak itt. Arra gondoltam, hogy ha beszélni akarsz valakivel a hajón, akkor velük beszélhetsz." mondta, mire nevetni volt kedvem. Először megtiltotta, hogy beszéljek velük, aztán pedig teljes jogot ad hozzá? Mi járhatott a fejében? 

"Megtisztelve érzem magam." mondtam, nem akartam, hogy a hangom szarkasztikus legyen, de az lett. 

A négy fiú és én nevetésben törtünk ki, miközben ő csak összeszorította állkapcsát és összeszűkített szemekkel nézett rám.