*Cloe*
======2015. 06. 24.
- Na nem! - nevettem fel hitetlenül. - Ezt nem. - álltam fel.
- Van egy kutyám. Te kutyákat sétáltatsz. - mosolyodott el győztesen.
- Rohadj meg Adam.
- Még nem. Majd később. - mondta, mire akaratlanul is felnevettem.
- Na, akkor vigyük szépen. - indultunk el. - Mért az a neve a kutyádnak, mint nekem?
- Rossz a kérdés. Neked mért az a neved, mint a kutyámnak? - vonta fel a szemöldökét, mire én fejcsóválva elmosolyodtam. - Ugye nem gondoltad, hogy csak simán hívogatni foglak? - törte meg a csendet pár perc múlva.
- Titkon reménykedtem benne, hogy békén fogsz hagyni. - sóhajtottam.
- Mondtam, hogy ha kell, mindent megtudok rólad. Szépségem, messzire elér a kezem.
- Feltűnt.
- És... mikor mész haza?
- Fogalmam sincs.
- Tudom, hogy egy motelben laksz és szívesen mondanám, hogy gyere hozzám addig, de nem akarlak olyan ügyekbe belekeverni, amikből később bajod származhat. - én pedig szeretném.
- Csak tudnám, hogy te mért keveredsz ilyenekbe. Na mindegy, tudom hosszú és kurvára nincs közöm hozzá, úgyhogy hagyjuk. - bólintott, majd szótlanul sétáltunk tovább. - És... milyen a helyzet otthon?
- Halálra keresnek. Anyád elvonóra jár, apád pedig otthon alszik és csak dolgozni megy.
- Megkérdezzem, hogy mért tudod ilyen pontosan? - nevettem el magam.
- Hagyjuk. - legyintett.
- Sajnálom, hogy ehhez el kellett jönnöm. - sóhajtottam, mire átkarolt és tovább sétáltunk a vidáman szaglászó Cloe után.