*Cloe*
======
2015. 06. 24.
1 hete léptem le otthonról. Rengetegszer hívtak. Keresnek. A rendőrséggel nem, de keresnek. Biztosan sok álmatlan éjszakát okoztam nekik, de pont leszarom. Mint ahogyan eddig ők is.
Adam is rengetegszer hívott. Nem hiszem, hogy a szüleimmel keres, de nem vettem fel neki sem. Egyedül kell egy kicsit lennem. A város másik felében délelőtt pincér vagyok, délután kutyát sétáltatok. Így nem halok éhen. Egy rozoga motelben alszom és még pár napig biztosan így lesz. Aztán vagy haza megyek, vagy fogalmam sincs.
*-*
Éppen Sky -t, a spánielt sétáltattam, amikor egy SMS - m érkezett:
Ismeretlen szám: Lenne egy labradorom, akit meg kéne délután sétáltatni.
Én: Oké. Cím?
Ismeretlen szám: Goethe Avenue*, kint fogunk állni.
Erre nem írtam vissza semmit, inkább játszottam a spániellel.
*-*
4 előtt már robogtam a cím felé, habár 4 órát beszéltünk meg további üzenetben, még 5 percre voltam tőle.
Ahogy ráfordultam az utcára, egy boldogan csaholó labrador futott felém, aki szó szerint ledöntött a lábamról. Elkezdte nyalogatni az arcomat, amit én önfeledt nevetéssel jutalmaztam. A nyakörvére az én nevem volt belevésve: Cloe.
Hirtelen ültem fel, ezzel ledöntve a kutyát magamról, majd a gazdi felé néztem, aki egy csábos mosollyal, széttárt kezekkel vizslatott engem és a kutyáját.
=================
*Goethe Avenue: létező utca Amerikában, de ez csak egy random cím tőlem, nem ide képzeltem a történetet.
