*Cloe*
=======
2015. 07. 01.
A hétvégén hazacuccoltam. Habár amikor hazaértem, senki sem volt otthon, de este családi vacsorát (?) tartottunk.
Megbeszéltünk mindent. Anya tényleg elvonóra jár és megpróbálják rendbe tenni a házasságukat. Ez csak szerintem halott ügy?
Habár a kutyasétáltatással nem hagytam fel - nem árt nekem sem, ha kimozdulok - a napjaim jelentős részét itthon töltöm.
Ja és Adam. Azóta sem hallottam róla. Habár biztosra vettem, hogy találkozni fogunk még, - mert hát ugye megígérte és valami belső dolog is ezt sugallta - de egy kicsit kezdett visszajönni a józan eszem. Persze, és ahogy megjelenik, el is megy.
Bekell ismernem, hogy hatással van rám a srác. Imádom az illatát, a csibészes mosolyát és az egész fiút. De nem vagyok belé szerelmes. Ezt biztosan kijelenthetem. Lehet, hogy később az leszek, de még nem.
*-*
- You look so perfect standing there
In my American Apparel underwear
And I know now, that I'm so down... - dúdolgattam az ismerős dallamokat, miközben apa frissen mosott ingjeit vasaltam. Kivételesen ma nem kellett mennem kutyát sétáltatni, szóval nyugodtan végeztem a dolgomat otthon.
Miután készen lettem, egy új könyvtári könyvvel a kezemben huppantam le az ágyamra és hátamat a falnak támasztva olvasni kezdtem.
Shakespeare: Szonettek
(VIII.)
Mért szereted azt, ami kínnal éget?
Mért fogadod gyönyörrel, ami fáj?
Ezen a két soron megakadt a szemem. És már majdnem bele is gondoltam, de a telefon megakadályozott benne.
- Hülye technika... - dünnyögtem, majd megnyitottam az SMS - t.
