*Cloe*
=====
2015. 07. 25.
A fiókokból kiszedtük a fegyvereket. Egy pisztolyt a pólóm alá rejtettem, egyet a kezemben fogtam, és biztonság kedvéért 1 kést is a cipőmbe csúsztattam.
- Biztos, hogy jönni akarsz? - nézett rám Adam az ajtóban. - Még elbújhatsz, és...
- Nem. - ráztam a fejem. - Menjünk. - lépkedtem ki előre az ajtón.
Már hallani lehetett a törések hangjait az alsó szintről, így pillanatok kérdése volt az, hogy még nem jöttek fel a lépcsőn. Előttem James lépkedett le, mögöttem pedig Adam. A nappaliban már a mi oldalunkon álló emberek felvették a harcot az ellenséggel, mi pedig becsatlakoztunk.
James hirtelen tűnt el előlem, de nem volt időm rá figyelni, ugyanis egy férfi már kést tartva a kezében felém lépkedett. Őrült vigyor volt a fején, én pedig elszántan néztem minden mozdulatát. Mielőtt közelebb érhetett volna, a kést kirúgtam a kezéből, majd mellkason lőttem.
Időm sem volt körbenézni, mert oldalról már mozgást észleltem, és gyorsan beelőztem a férfit: a pisztolyom újra elsült.
Mivel senki nem támadott meg újra, így körbenéztem: a testek elszórva hevertek a padlón, a vér átitatta a fehér szőnyeget, és rajtam kívül mindenki harcolt mindenkivel.
Megpillantottam egy 15 év körüli fiút, aki nem nagyon tudta legyőzni a késével a nagydarab férfit. Így hát közelebb mentem, de mielőtt lőhettem volna, a férfi kése a fiú mellkasába fúródott, és a teste összeesett.
Miattam.
Halt.
Meg.
Hirtelen valaki elkapott, és egy fémes érzést éreztem a halántékomnál.
- Mindenki állj. - jött mögülem a reszelős hang. A szobában csend lett, az emberek pedig megálltak. - Egy hirtelen mozdulat, és meghal. - eközben 3 nagydarab férfi jelent meg a látókörömben, és lefogták Adam - t, újabb 2 pedig James -t.
- Johnson? - hallatszott Adam hangja, mire a férfi mögöttem gúnyosan felnevetett.
- Ugye nem gondoltad, hogy olyan kis szerencsétlen vagyok? Most pedig. Ki dögöljön meg előbb. A kurvád, vagy te? - és élvezi a görény.
- Ezt nem teheted. - ellenkezett Adam.
- De... Tulajdonképpen igen. Nos...? - kérdezte, de csak egy morgást kapott válaszul. - Alap esetben őt ölném meg előbb, hogy az fájjon, de neked jobban fáj, ha ő végig nézi. David. - szólt az árulónak, majd átadott neki.
- Hát újra találkozunk. - suttogja a fülembe, miközben én az Adamre célzó pisztolyt figyelem.
- Utolsó szavak? - nyújtja ki a kezét.
- ROHADJÁL MEG.
A pisztoly elsült,
Én pedig ájultan estem össze David kezei között.
