Tűz és víz
(Bella szemszöge)
"Charlie feloldotta a szoba fogságom." -mondtam mire Edward szóra nyitotta volna a száját de én folytatam.
"Ha találkozni fogok Jacobbal." -mondtam félve miközben szerelmem felé néztem.
Edward csak némán össze szorította a kezét az asztalon, szemei amelyek néhány percel ezelőtig gyönyörű vajkaramella színűek voltak most olyan feketék voltak mint az éjszaka.
"Tudom hogy nagyon ellenzed ezt az egészet de figyelj. Nem érzek iránta semmit, csak el akarom mondani neki hogy titeket válsztotalak. Kérlek." -néztem rá.
Edward már nem szorította össze a kezét de a szeme még mindig éjjfekete volt.
Pár perc néma csönd következet de végül Edward törte meg a csendet.
"Figyelj Bella. Nem akarom találkoz Jacobbal. És nem azért mert nem hiszek benned hanem azért mert ő is vérfarkas és egyszerűen nem képesek uralkodni magukon. Nem akarom hogy a közelükbe kerülj."
Lepleztem ugyan de tudtam hogy igaza van abban hogy a farkasok nem tudnak uralkodni magunkon. Eszembe jutott a hatalamas rozsdabarna és szürke farkas harca a réten. Az éles szakító hang ahogyan mindketten átváltoztak és testükből kiszakad a szörny. A felém csatogó sárga agyarak és persze az eluralkodott félelem bennem. Egy pillanatig olyan volt mintha én lettem volna Jacob méghozzá akkor mikor átváltozott. A szakító tépő hang még élénken élt bennem. Egy remegés ment végig a gerincem mentén de nem azért hogy átváltozak hanem azért mert féltem. Akkor féltem de most már nem.
"De figyelj Edward egyszer úgyis mindent meg kell beszélnünk. Mindent tisztáznunk kell." -mondtam és ezzel utaltam arra is hogy nem hagyom annyiba a dolgot. Hiszen ha nem is jelent számomra semmit tudnia kell arról hogy kit választok.
"Rendben de nem mehetsz el. Most nem." -mondta Edward határozottan de nekem egyből feltűnt hogy azt mondta most. Tehát még van esély. De nem gondolkodhattam el ezen sokáig hiszen Charlie megjelent a konyha ajtóban.
"Ideje menned Edward." -mondta Charlie semlegesen mégis hallani lehetett a hangjában az ellenszenvett.
"De apa. Azt mondtad feloldod a szobafogságom tehát ezért Edward is maradhat."
Edward csak elmosolyodott de Charlie ugyan úgy állt a helyén ahogy eddig is.
"Ez igaz Bella de holnap iskola." -mondta Charlie mire csak bólintottam.
Felálltam az asztaltól, Edward is majd egymás nyomában az ajtóhoz mentünk. Charlie is ott volt mögöttem. Kinyitottam az ajtót majd Edward kiállt a verandára a lámpa alá.
"Szia Bella. Majd találkozunk." -mondta Edward de ezt a célzást csak én értettem és persze Edward. Hiszen minden éjjel az ő karjai közt fekszem és ébredek.
"Szia Edward." -mondtam majd szájához hajoltam egy lágy csókra. Szánk finoman mozgott a másikén, nem tarthatott sokáig hiszen mögöttünk Charlie hangosan megköszürülte a torkát. Szét válltunk egymástól majd Edward elköszönt és már csak távolódó alakját néztem ahogy beszáll a Volvóba majd eltűnik.
Becsuktam magam mögött az ajtót majd oda fordultam Charliehoz.
"Na akkor én megyek aludni." -mondtam miközben elmentem mellette egyenesen az emelet felé. Sorba szedtem a lábam a nyikorgós lépcsőkön egyenesen a fürdő felé. Bent levettem a mai ruhám és csak beálltam a zuhany alá. Megengedtem a forró vízet majd nyomtam a kezembe egy adag tusfürdőt és miután teljesen tiszta voltam kimásztam a kádból, magamra kapkodtam a ruháimat majd fogat mostam. Még vízes hajamon egyszer végig húztam a fésűt és már mentem is be a szobámba. Bent felnyomtam a villanyt és láttam hogy Edward, akár egy fiatal isten ott fekszik az ágyamon miközben engem néz mosolyogva.
"Szia." -suttogtam neki halkan.
"Szia." -suttogta ő is. Odamentem hozzá majd befeküdtem mellé de ő előtte még gondosan betakart majd oda bújtam kemény és hideg testéhez. Nem kellett beszélnünk hiszen abban a percben nem volt mit mondani. Mély levegőt vettem és ezzel megéreztem szerelmem csodálatos illatát. Edward hirtelen dúdolni kezdett és pár pillanat allatt fel is ismertem hogy mit. Az én altatómat. Tudtam ha ez a hang megszólal akár egy bástya védd a rossz álmoktól és ezzel együtt békét és boldogságot nyújt számomra. Az este álmatlanul telt, reggel ahogy kinyitottam a szemem megláttam hogy szerelmem még mindig itt van mellettem, mosolyog miközben arcomat szemléli.
"Szia." -mondtam olyan típikusan felkelős hanggal miközben felálltam.
"Jó reggelt szerelmem." -mondta Edward.
A puszta megszólítástól is kellemes remegés ment végig rajtam.
Edward felém hajolt majd száját az enyémre tapasztotta. Puha szája finoman mozgott az enyémmel együtt ezzel elmélyítve a csókót. Finom tánc volt az egész. Egy békés nyugott tánc melyet két szerelmes ember lejt a tó partján miközben szemükbe vettül a Nap alkonyat színe. Edward finoman elhajolt tőlem és a boldogságtól szíkrázó szemmel nézett rám.
"Elmegyek a kocsiért addig te készülj el." -mondta Edward majd el is tűnt a szemem elől.
Nagyot sóhajtottam majd felálltam az ágyamból és a szekrényem felé vettem a irányt. A mai napra egy kék hosszú ujjú pólot és egy sötét gatyát választottam. Átmentem a fürdőbe és miután gyorsan megfürödtem és fogat mostam lementem a lépcsőn. Gyorsan szórtam magamnak a tálba müzlit majd rá tejet és elkezdtem enni. Miután végeztem elmosogatam majd magamra kaptam a cipőm és a kabátom és már meg is hallotam az ismerős dudaszót kintről. Gyorsan kiléptem az ajtón és persze egyből megcsapott a szokásos reggeli hideg levegő mire jobban össze húztam magamon a kabátomat. Elővettem a kulcsom majd bezártam az ajtót és már indultam is. Ahogy kinyitottam a Volvo ajtáját egyből megláttam Edwardot amint a vezető ülésben ül, de tekintette egem vizslat. Szemeiben a boldogság fénye ült.
"Szia. Jól nézel ki." -mondta szerelmem mosolyogva.
Éreztem hogy az arcom égni kezd de nem tőrődtem vele, csak beültem az anyósüésre.
"Szia és köszi." -mondtam még mindig vörös arccal.
"Szia Bella." -hallotam meg a hátam mögül Alice és Jasper hangját.
Észre se vettem hogy ők is itt vannak.
"Sziasztok." -szóltam hátra nekik.
Edward összekulcsolta a kezeinket majd fejemet az ablaknak támasztottam és csak néztem a kint elsuhanó tájat. Szerencsére ma már péntek volt és ezért csak néhány óránk volt, ebédszünet után mehetünk is haza. Gyorsan eltelt a mai nap és mire feleszméltem már az ebédlő felé tartottunk. Edward mint mindig most is fogta a kezem és már a folyosón sem bámult ránk annyi kíváncsi szempár. Edward és én is beálltunk a sorba és persze szokás szerint szerelmem fizette nekem az ételt ami nem volt más mint egy szelet pizza és víz.
"Edward legalább hadd adjam oda a pénzt." -néztem rá esdeklően mire csak a válasz egy huncut kis félmosoly volt.
Hiába Edward mindig tudta mivel terelheti el a gondolataimat. Csak sóhajtottam egyett majd újra kézen fogva a Cullenék asztala felé mentünk. Ott jelen volt Alice és Jasper de Rosaliék már nem mivel ők "főiskolára mentek".
"Sziasztok." -köszöntünk egyszerre Edwarddal.
"Sziasztok." -válaszolták ők is egyszerre.
"Úgy döntöttem..." -kezdte volna Alice de én már előre féltem attól hogy mit akar.
"Bulit rendezek. Egy fajta éretségi bulit és meg hívhatnánk rá...." -de nem tudta befejezni mert tekintette üveges lett. És tudtam mit is jelent ez. Látomása van.
BẠN ĐANG ĐỌC
Mikor a Nap sötétbe borul(Twilight Fanfiction)
Ma cà rồng"Düh és tisztelet. Ez a két érzelem kavarog bennem. Düh a régi családom iránt, azok iránt akik nem voltak képesek megvédeni a legnagyobb veszélytől és tisztelet a Volturi iránt. Most is épp elöttűk térdelek, meghajlok előttük akár egy tanítvány mest...