Victims

Deborah - Denry 🔞

Deb, Emily és Cat - ImvusSziSzi
Csekkoljátok le a történetét.

***

A kiscicám diszkófény alatt táncol. Önfeledten táncol. A mozdulatai kecsesek. Hívják az embert.
De a vére... Ezer ember közül is átérzem. Ez a vér egyszer még megöl. A magaménak akarom.
- Szia, cica - mondom, és átkarolom derekát. A cicával nem tévedek sokat, hiszen a két ikertestvérével át tudnak változni macskává. Vadmacskám.
- Hello - szexin hátratekint a válla felett és rámvigyorog.
Lehajolok füléhez.
- Szépen mozogsz. Kíváncsi lennék, máshol is... - direkt nem fejezem be. Fogaim közé finoman odacsippentem fülcimpáját.
- Bírod a vadmacskákat? Mert ha velem kezdesz a hátad bánja - hívja elő karmait.
- Én is tudok mutatni, egy két dolgot - én a fogamat hívom elő és megkarcolom fogát.
- Hmm - megkarcolja mellkasam egyik karmával, mire felnyögök. Ő elmosolyodik reakciómat hallva. A mosolya igazi. Olyan gyönyörű így az arca
- Gyere - rákulcsolom ujjaim karjára és elhúzom a box felé, ahol eddig voltam.
- És mégis mit akarsz itt? - megnyalom az ajkam, meghallva a szende kis szűz kérdést. Pedig rajta csak egy szűz. A vére.
- Oh, rosszkislányos dolgokat.
- Azok milyenek? - mikor ránézek, a hatalmas barna szemekbe nézek.
- Deb... Ne tettesd a hülyét - búgom, majd megnyalom a füle mögötti finom bőrt. Igen. Forró a vére. Nagyon is.
- Nem tudom, miről beszélsz.
- Kívánlak. Első naptól fogva - mondom felmordulva, a további játékot konstlálva.
- Beállhatsz a sorba - rámkacsint, amire felmordulok. - Mi van kandúr? Talán nem szereted a sorokat?
- De, igen. Csak általában miattam van sor.
- Ez van. Tudod nem csak te vagy kapós - ismét rámkacsint él elindulna vissza, ha nem rántom bele az ölembe.
- Na, mi van? Most nem állnak sorba érted? - kérdezi vigyorogva.
- De igen. Te vagy az első - ajkaira tapadok. Nem akarja megadni a bejutást, így alsó ajkába harapva, amit ő egy nyögéssel tűr, elnyitva végre ajkait. Nyelveink gyors tangót járnak, de megszakítja a csókot.
- Mi az, cica?
- Sajnálom, de valaki mást néztem ki magamnak - kikecmereg és egyszerűen ott hagy. A szememmel követem. Nemsokára egy másik faszival kezd táncolni. Először csak hozzásimul majd magához rántva lesmárolja. Aztán megfogja a srác kezét és elhúzza a szobák felé.

A látszatát keltem, hogy iszok. A vámpírok csak más, alkoholtartalmú vér miatt lehetnek részegek. Vagy részeg emberből iszunk, vagy alkoholt fogyasztott vámpírból.
- Sziasztok, fiúk és lányok! Itt táncol a Cat girls banda. Csak nektek csak ma! - kiált a mikrofonba az egyik macska. Ő azt hiszem Catharine. Vagy Emily. Valamelyik.
- Énekeljünk nektek valamit? - szól bele a mikrofonba Deb. A tömeg éljenez. - Izé... Az a helyzet, hogy kicsit sokat ittunk. Megköszönnénk, ha valaki tudna minket kísérni gitárral meg dobon.
Felkelek és vámpírsebességgel a színpad elé villantok. Majd ráérősen felmászok.
- Ez sokba fog kerülni, baby - kacsintok Debre mikor felnézve megpillantom.
- Mi a... - sipol bele a mikrofonba.
- Egy kör megteszi - mondom, közben letakarva a mikrofont. Vigyorogva nem is nézve arcára elindulok hátra.
- Milyen hangszeren játszol? - kérdezi valamelyik másik lány.
- Gitár - bólint a csaj és az egyik mikrofonhoz megy.
- Kérnénk még egy dobost, ha lehet - mondja a mikrofomba és felmászik egy emó-gót csaj. Eközben felveszem az egyik gitárt.
- Akkor kezdjünk is bele. Első számként fogadjátok sok szeretettel a Nickelback Animals című számát - az a csaj kezd el énekelni, aztán a refrényt közösen nyomják. Aztán a második versszakot Deb énekli:

"Mellettem ülsz az ülésen
A térdeim közt a kezed
És irányítod a sebességet azzal, mennyire szorítasz
Nehéz vezetni, miközben a fülembe szuszogsz
De mindkét kezem a kormányon, neked mindkét kezed a szerszámomon
Most már semmi kétség, hogy dél felé megyünk
Úgy tűnik senki nem tanította meg, hogy teli szájjal ne beszéljen
Mert ez az volt, mint amikor felkattintják a kapcsolót
Olyan jó volt, majdnem az árokba hajtottam
Most azt üvöltöm..."