Victims

Vérszomj - Denry

Deby - ImvusSziSzi ; Csekkoljátok le nála Debet ;)

***

Utálom a vasárnapokat. Ez az első gondolatom felkelés után. Az utolsó szabad napomba is belerondít a holnapi iskola gondolata. Ahogy megmoccanok az ágyban eszembejutnak a tegnap történései. Deb. Deby. Debhora... Miért piszkálod fel folyamatosan a fantáziám? Egyszerűen nem tudom kiverni az eszemből. Pedig ez nem jó. Sose gondoltam így lányokra. Megvoltak, aztán ágyő. Deb... Az illata olyan közel van. Közel? Kipattanok az ágyból és az ablakhoz megyek. Kinézek rajta és meglátom a cicust aki a járdán sétál. Mi a fenét keresett a szomszéd srácnál?! Jó, igazából, ha azt nézzük, én is a szomszéd srác vagyok. A cicák palotájával szemközt lakok. De, visszatérve; Deb az enyém. Senki másé. A fürdőbe loholok és a gyorsaságomat kihasználva másodpercek alatt végzek mindennel. Természetesen, mindenki tudja hova visz az utam: Deborahoz.

Még nem egészen értem a házukhoz, mikor belebotlok a cicámba.

- Hali - mondom fapofával. Meg kell játszanom a közönyt. Ha most körbeugrálnám, akkor tuti levágja a szitut. Azt a szitut amit én se értek még.

- Csá - veti oda lazán. Hm. Tetszik a lazasága.

Egy darabig egyikünk se mozdul, aztán ki akar kerülni, de én az útjába lépek. Ezt még párszor eljátszuk, amíg fel nem sóhajt:

- Miért is nem engedsz el?

- Te nem férsz el - amint kimondom, cicává változva át nem sétál a lábaim között. Csábító, hol is van, de szerencsére jegelem a szexista énem és előtte termek. Persze kikerül. Én meg a karomba kapom. Megkapja a kezem én meg elvigyorodok. Baba, te nem ismered a vámpírok bőrét. Mikor észreveszi, leugrok és egy közeli fára kapaszkodik. Utánamegyek és lefagyasztom. Felkapaszkodom én is. Mikor felülök a fa ágára megint megbizonyosodik a szemembe, milyen picike.

- Mmm.... tetszik ez a helyzet - vigyorgok le rá.

A lány undorodva néz és valami megcsillan a szemében...

- Szia Debi! Ömm...Te mit csinálsz ott a barátnőmmel?

.. Káröröm.

Barátnő? Ennek a barátnője? Haver, még is hol voltál, mikor a csajodat döngettem? Morgást hallatva visszamelegítem a lányt. AMint végre tud mozogni, leugrik, egyenesen a fiú szájára. Undorító romantikus filmjelenet. "Óh, Natalina, egyetlen igaz szerelmem!" "Fernando, édesem!" Pussz-pussz-pussz-pussz. A szememet forgatva nézem az eget. Majd éhes vigyor jelenik meg az arcomon. Felejtős, hogy megkapod a lányt.

Nem is veszem észre mikor, de elmennek. Ekkor ugrok le a fáról és hazaballagok. Otthon, felérve a szobámba ledőlök az ágyra és a párnába fúrom az arcom.

***

Szokás szerint, nem tudok elaludni. 11 rég elmúlt mikor rámtör az éhség. Így hát, kellemeset a hasznossal, kimegyek a parkba. Hogy el is bírjak majd aludni, gyalog teszem meg az utat. Az este ege sötétkék. Meglepettségemben körbekémlelek a szokatlan szín miatt. Az égen ezer csillag ragyod. Meg ott a már egyre csak jobban duzzadó Hold. Egy bizonyos farkasnak ez nem épp a legjobb hír. A vámpíroknak annál inkább. Szeretjük a teliholdat. Akkor kapunk egy kis plusz időt a portyákra. Az este mint ha megállna. Mi gyorsabbak vagyunk, a világ meg lelassul. Odaérve díszes helyemre, a szökőkút sima kősziklájára ülök. Szeretek itt lenni. Ha abbahagyom a légzést a szobor egyik alakjának látszok. Egyszer megpróbáltam Ádám style-ban. Ütős volt.