Victims

Cicabunyó - Denry

Deb és Cat - ImvusSziSzi

***

Nézem ahogy leül. Ahogy előpakol. Nézem, ahogyan nem fordítja felém gyönyörű tekintetét. A lány teljesen megváltozott. Nem izeg-mozog.

Azon gondolkozok menjek - e. Mivel hallottam a gondolatait, jobb ha nem egyedül keresi meg. Árnyáválok és kisurranok a teremből.

Utolérem és árnyként követem.

Megtorpanok, nehogy a testébe csusszanjak véletlenül. Félek, hogy bentragadnék. Nem, most nincs semmi karikás gondolat. Így, ebben az alakunkban megszállhatunk testeket. Mint ha démonok lennénk. De nem, nem irányíthatjuk őket. Csak beléjük bújhatunk, elrejőzhetünk bennük, ha kell. 

- Ez most komoly? Tényleg cigivel a kezedben mászkálsz az utcákon suliidőben? Rád sem ismerek - rázza meg a fejét.

Nem tudom mit tegyek. Így csak gomolygok mögötte.

- Mintha te nem csináltad volna már ezt ezerszer - szól vissza, megforgatva a szemét Emily.

Cica bunyó?

Cica bunyó!

- Az oké,hogy én sokszor csináltam ezt,de te? Sosem lógtál még ezelőtt. Pont te voltál az aki próbált minket a jó útra terelni.

Emily tényleg nem ilyen.

- Képzeld, belefáradtam - mondja és lepöckölve a csikket elindul.

A lányt nézem.

- Most komolyan? Tényleg csak így elsétálsz? Csupán azért,mert belefáradtál a jó útra terelésünkbe? Meg emiatt te is letérsz a rossz útra? Nem gondolod,hogy ezzel önmagadnak mondasz ellent? Mi értelme volt minket a jó úton tartani ha te egyből letérsz róla mikor belefáradsz a viselkedésünkbe? - szinte kikel magából a cicám.

Hozzá akarok érni, de még nem akarom elárulni magam. Azonban mikor hozzá szólnék Deb kirobban:

- Álljál már meg, ha hozzád beszélek! - Ua kezénél fogva magához rántja a tesvérét.

Ott maradok és most mindkettőjüket látom.

- Szállj már le rólam Deb! Nehogy azt hidd, hogy csak te szórakozhatsz! Semmivel nem vagy másabb nálam!

Áu.

Dupla áu.

Tripla áu.

Izébizészeres áu.

- Tudod mit? Menjél. Nem érdekel.

Megrázza a fejét és elfut a másik irányba. Követem a lányt. Macskává változik, és én így suhanok mögötte. Egy kocsma előtt megáll és emberként bemegy.

- A legerősebb piából kérnék.

Felnyögök. Kezdi.

Megissza és macskaként elspurizik. Ahogy követem, rájövök, hogy hazafut. Olyan rossz előérzetem van...

Cigi, hát persze. Ha lenne fejem, most megcsóválnám. Cigit meg piát is vesz a közeli boltban. Aztán ismét hazamegy.

Besurranok az ágya alá. Majd kimászok és árnyként gomolygok előtte. Nem változok át. Csak nézem. Felé suhanok, mikor elfekszik az ágyon. SMS-t ír. Én pedig csak gomolygok. Nem akarok addig átváltozni, amíg ő nem akarja.

- Tudom,hogy itt vagy Henry - mondja, lehunyva a szemét.

Zümmögő hangot hallatok.

- Visszaváltozol vagy csak nézel, mint egy kukkoló?

Újabb zümmögés.

-Hát jó. Akkor csak maradj így - vonja meg a vállát miközben felül.

Leülök mellé.

- Nem akartam átváltozni.

- Akkor miért tetted?

- Mert... Kérted.

- Nem vagyok a főnököd. Felőlem azt csinálsz, amit akarsz. Én csak azt gondoltam, nem azért vagy itt, hogy abban az árnyalakban legyél, de amúgy a te döntésed.

- Igazad van.

- Tudom - mosolyodik el.