Más világ

7

Na erre ment a szájhuzogatás, de már nem mondott semmit. Ő is rágyújtott. Én meg némán bámultam. Pontosabban szugeráltam. Majd egyszer csak rám szegezte a tekintetét...
Fekete szemek.

-Kérsz te is ?

Még válaszolni sem tudtam, mert megelőzött valaki.

-Lara nem cigizik-fordult hátra Evvie. De szemmel láthatóan ő igen.

-Te cigizel ?-kérdeztem vissza mert megláttam a kezében a barátja cigijét.

-Néha. De csak akkor ha Lay is velem van-mosolygott rá cukin a barátjára, az meg belecsókolt a nyakába válaszképpen.
Te jó isten ezek mit letudhatnak művelni az ágyban ?!
-Tényleg de bunkó vagyok, még be sem mutattalak titeket.-kimászott barátja öléből, megfogta a karom és odahúzott a sráchoz, aki már nem ülő helyzetben volt, hanem állt.
A srác kész kolosszus még a 190cm-et is meg kockáztatom. Fekete bőrdzsekit viselt piros pólóval, és egy sötétkék farmerral, bakanccsal.

Mosolygott nem úgy mint az előző, akinek még a nevét sem tudom mert derogált még a bemutazkozás is.

-Csá..-na itt dőltek romokba a korábban felépített reményeim. Miért ?! Miért ezzel/ezekkel Evvie ??!!

-Szia-nyújtottam kezet.

Erre nem, hogy kezet nem fogott velem, odalépett hozzám átkarolta a nyakamat és nyomott egy nagy puszit a fejem búbjára. De el sem engedett. Így maradtam, a hóna alatt.

-Örülök neked Lara, Evvie már sokat mesélt rólad. Én Lay vagyok-most erre mit mondjak ? "Én is nagyon örülök" hazugság lenne.

-Na igen...bár rólad semmit nem tudok, mert a drágalátos barátnőm semmit nem tudatott velem affelől kikkel is lóg !-mordultam rá Evvire...és nem fogtam vissza magam.

-Ácsi ácsi, vigyázz a szádra, hogy beszélsz-szólalt meg a mögöttem cigiző, még anonim illető.

-Ó...na ne viccelj. Mert ha nem, mi lesz megölsz, elásol a kert végében vagy mi ?-elsütöttem egy gúnyos kacajt a mondandóm végén. Kész röhej.

-Még meggondolom. De a te fajtád még eltemetni sem való.-mosolyog. Az az átkozott vigyor ott virít a pofáján. Úgy letörölném.

-Na jó elég, mindenki nyugodjon meg, attól megnyugszik. Inkább menjünk.-szólt közbe Lay.

Evvie odajött hozzám, míg a fiúk beültek az autóba.

-Ne haragudj-ennyit tudott mondani. Látta rajtam, hogy haragszom tudja ilyenkor felesleges bármit is mondani, mert nem érdekel.

Ránéztem, majd elfordultam és elindultam az autó túloldalára, az anyósülés mögötti helyhez. Beültem szépen kényelmesen elhelyeszkedtem, majd becsatoltam magam.

-Ne haragudj tesó de Evvie ül mellettem-hallottam Lay hangját.

Kiszált a gyerek az autóból, szó szerint bebaszta az ajtót maga után, majd feltépte az én oldalamon lévő ajtót.

-Kotródj már odébb !!!-ordított rám.

-Mi van ? Kinek képzeled magad ? Na ez már mindennek a teteje-kiszálltam és akkorát löktem rajta, hogy két lépést hátratántorodott.

Meglepődött mit ne mondjak. Ahogy én is. Nem szoktam agresszív lenni... Majd elnevette magát ?
Ez hülye.

-Evvie ?!

-Mondd.

-Bírom a barátnőd. Temperamentumos-az az átkozott vigyor, mintha maga lenne a sátán közben meg az atyaúristennek képzeli magát.

Na nekem sem kellett több, oda akartam menni és felképelni...csak hát nem jött össze.
Megfogta a jobb kezem, átforgatta magam körül, majd a bal kezével is ráfogott az én jobb kezemre. Gyakorlatilag saját magam karoltam át.

-Fejezdd már be...rossz nézni ahogy erölködsz, de semmire nem mész vele-a fülembe súgta majd beült az autóba. De engem nem engedett el, húzott maga után, és az ölébe ültetett.

Lay és Evvie már szakadtak a nevetéstől, de kifejezetten Lay.
Nem erölködtem már. Ami a legszarabb igaza volt, tényleg felesleges kekeckednem vele.