10

1.8K 91 7
                                    

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

-Csak éppenséggel leszarom-vonta meg a vállát, majd lábbal maga mögött bevágta a szoba ajtót

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

-Csak éppenséggel leszarom-vonta meg a vállát, majd lábbal maga mögött bevágta a szoba ajtót.

Elkezdtem hátrálni a szoba tulsó végébe, miközben ő ledobta a törött telefonját az éjjeliszekrényre

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Elkezdtem hátrálni a szoba tulsó végébe, miközben ő ledobta a törött telefonját az éjjeliszekrényre.
Rám emelte tekintetét, szép lassan aprókat lépve megindult felém és ha ez még nem lenne elég, közben elkezdte levenni a pólóját.
Nem siette el a dolgot, könyörtelen egy húzás volt folyamatosan abban a stressz állapotban tartani, mikor nem tudod, hogy mi fog legközelebb történni. Mesterien ördögi.

Megfogta a pólót, és az ágyra dobta. Te jó isten ! Ami fogadott ámulatba ejtett.
Tetoválás borította a kulccsontját, mellkhasát és a bordáit. Mindegyik fekete fehér volt, és gyönyörű. Egyszerűen nem bírtam levenni a szemem a testéről. Nem mellékesen még izmos is...ki gondolta volna ?

Egyszer csak azt vettem észre, hogy előtte állok vele szemben, és a tetkóit nézem már kőzelről.

-Meg foghatom ?-buggyant ki a számból a mondat, amire így utólag vissza gondolva eléggé félreérthető. Égett is a pofám rendesen.

Nem mondott semmit, meglepődött szerintem még ő maga is a kérdésemen. De válaszolt egy bólintással.

Felemeltem a balkezem, odavezettem a kulccsontjához, és szép lassan végighúztam a tetoválása mentén. Egy rózsa volt ami a kulccsontja mentén, eredt egészen a nyakáig.

Éreztem a homlokomon, hogy egyre szaporábban veszi a levegőt... Felnéztem rá mert látni akartam a szemeit, ahogy figyeli minden mozdulatom.

De mikor felnéztem, nem találkozhattam a tekintetével mert csukva volt a szeme, szája enyhén elnyílt és cserepes volt. Rámtört egy érzés, hogy szívesen vinnék egy kis színt, életet azokba az ajkakba de elhesegettem ezt a gondolatot.

Észhez tértem.

Na jó, úgy viselkedem mint egy kiéhezett ötven éves nő aki már egy jó ideje még faszt sem látott...
Na én még azt sem láttam élőben, de már elhatalmasodtak rajtam a perverzebbnél, perverzebb gondolatok.

De aztán megint feltévedett a szemem arra a szájra. Ha már nem tapadok rá, akkor hadd érjek hozzá. Elég betegesen hangzik, de engem valahogy lázbahozott.

Felemeltem a bal kezem a szájához, megfogtam az állát, és a hüvelyk ujjamat lassan végighúztam a felső ajkán. Száraz.
Majd az alsóval is így tettem.
Végül, függőlegesen ráhelyeztem az ujjam a szájára középen, és lehúztam úgy, hogy az alsó ajka hozzá cuppant a felsőhöz.

Nesze neked szűziesség ! Nem számít, hogy szűz, vagy nem szűz. Ha benne van az emberben genetikailag az a kis plusz, akkor az mindd lényegtelen, hogy az vagy-e vagy sem.

Erre kipattantak a szemei, ha lehet mondani még sötétebb volt a korábbi feketénél is.
Ez lehetséges ?
Zavaromban elkaptam a kezem, és magam mellé ejtettem.
Kellemetlen.

Kellemetlen az a felismerés, mikor az álom világból újra visszacseppensz a való életbe, és nem az ösztöneid-vágyid uralkodnak rajtad.

-Ne haragudj az előbbi miatt. Azt hiszem jobb ha én most megyek-magyarázkodtam, már megint...

Indultam is kifele, pontosabban indultam volna, ha nem ütközök egy csupasz mellkhasba.

-Hova ?-furcsa, most nincs az arcán az a kaján vigyor. Sőt kifejezetten komoly és határozott. Úgy áll előttem mint egy szikla.

-El. Le Evviékhez. Remélem már abbahagyták azt...amit...csináltak.

-A szexre gondolsz ? Miért nem mondod ki ? Csak nem zavarbahoz ?-na és itt is van, nem kellett rá sokat várni...

De, igen képzeld nagyon is zavarbahoz !
Ezt még sem mondhattam ki neki, de pontosan úgy volt ahogy mondta. De hát nem sokat számít, hogy kimondom vagy sem, ugyanis ő szinte olvas az arcomról. Ez úgy látszik egyéni tehetség, vagy csak én rejtem el borzasztóan szarul az érzéseimet.

-Hozzám értél-Miért mondja ? Nagyon is tisztában vagyok vele, mit csináltam az utóbbi két percben. Ez azt hiszem egyre kínosabb lesz.

-Igen.

-És te most le akarsz lépni ?

-Igen ?!

-Nem. Tudom borzasztóan idegesített, hogy nem mutazkoztam be neked illedelmesen...csak tudod, nekem nem szokásom az illedelmes viselkedés.

-Feltűnt-na ezt nem akartam hangosan kimondani, de sikerült. És rá egy másodpercre, meg is szólalt a vészharang a fejemben.

Arca fagyos lett. Az előbbi "kedves" srácnak már nyoma sem volt...helyette jött a ridegség, és a komolyság.

-Én azt mondom játszunk egy kicsit !

Más világWhere stories live. Discover now