Más világ

15/I

Látta ő maga is az arcomon, hogy ez gyakorlatilag tőr volt a hátam közepébe ezért sem próbálkozott tovább.

Inkább kivette a kabátjából a cigis dobozt, kihúzott belőle egy szálat, majd elővette a gyújtóját kényelmesen hátradőlt és rágyújtott.
Ezt mindd úgy, hogy én végig az ölében ültem.

Nagyot szívott a cigijéből rám nézett, és feltett egy kérdést.

-Kérsz te is ?-meglepődtem egyrészt, teljesen más irányba kalandoztak el a gondolataim, másrészt pedig egyszer eljátszotta már velem ezt, és akkor is csak szórakozott.
Kezeimet továbbra is karbatettem, de nem válaszoltam csak egyszerűen néztük egymást.
Mintha megállt volna az idő semmi mást nem lehetett látni, mint a szép lassan szálló füstöt, és az égő-parázsló cigit amit a szájában tartott.

-Most komolyan kérdeztem-nem mosolygott, arca érzelemmentes volt.

-Ez esetben ha most nem szórakozol velem, igen.

Nem mondott semmit, csak egy kis huncut félmosollyal ajándékozott meg.

Feljebb ült az ülésen, hogy nagyjából egy vonalban legyen a fejünk, egy utolsót szívott cigijéből, majd kivette a szájából. Nyúltam volna a cigiért, de elhúzta a kezét. Kérdő tekintettel néztem, hogy most még is mi a fenét csinál. Megint szórakozik velem ?
Mire feleszméltem a keze a tarkómat fogta közre a hajammal együtt, és a szájához rántotta.

-Vedd át nekem-tudtam mire céloz ezzel, elkezdte átfújni a füstöt az én számba, amit be is fogadtam. Csak hát elég szokatlan volt nekem ez az egész, soha nem cigiztem. Kettőt köhögtem, majd újra rá emeltem a tekintetem.

-Majd megszokod-jelentette ki, mintha olyan természetes lenne az, hogy rászokom a dohányzásra.

-Miért nem adtál nekem egy szálat ?-böktem a fejemmel a cigit tartó keze felé.

-Én a cigimet nem osztogatom csak úgy bárkinek.
Csak olyan kap aki megérdemli.

Bólintottam rá egyet. Végülis, van benne valami...az ember nem osztogatja csak úgy a számára "fontos" dolgokat akárkinek.

-Milyen volt életed első szál cigije ?-kérdezte unottan mint mindig miközben már lassan a szűrőt szívta.

-Furcsa-ennyit tudtam mondani rá, mert megéreztem jobb kezét a hátamon ahogy simogat.

Alapjáraton puha bőröm van, mint egy kisbabának, pluszba még a pólóm is fel volt tűrve a melltartóm alá, így méginkább átjárt az a kellemes érzés amit az érintése okozott.
Míg én élveztem az ujjai siklását puha bőrömön, addig ő szépen lehúzta az ablakot, majd kidobta a csikket. Nem húzta vissza teljesen, csak félig meddig, hogy jusson egy kis friss levegő az autóba.

-Menni kéne, mert Layék megbasszák a szánkat.

Nem figyeltem arra amit mond, inkább úgy döntöttem lopok tőle egy csókot.

Odahajoltam, de ő elfordította a fejét, majd a mellkhasomnál érintve hátrébb tolt.

-Süket vagy, hogy nem hallod mit mondok ?-emelte fel a hangját.

Megijedtem. Az előbbiek után így rámordít ? Éreztem ahogy kezd elhomályosodni a látasom, könnyes szemem miatt.

-Bassza meg leszállnál rólam ?-szinte lelökött magáról.

Nem értettem ezt a hirtelen hangulat változást, eddig olyan érzéki volt minden, most meg amióta az a lány felhívta, mintha itt sem lenne fejben.

-Jólvan-fogtam magam hátrébb kúsztam az ölében, majd visszamásztam az anyósülésre, és bekötöttem magam.

Egyszer még ránéztem de nem csinált semmit, csak hátranyúlt a kocsikulcsokért és elindította a motort.