Más világ

26

Tudnom kell Lara számát ! Tudnom kell, hogy minden rendben van vele, hogy ha szükséges bármikor el tudjam érni, és ő is engem.
Egész úton ezen kattogott az agyam, mikor a házuk felé tartottunk. Ő nem csinált semmit, csak ült mellettem az ablakot fikszírozva teljesen belemerülve a gondolataiba.
Én meg a kormányt markolva bámultam előre. Ideges voltam, bántottam magam a történtek miatt. A belső hangok sem akartak csitulni, csak egyre inkább susmorogtak a fülemben.

"Jól tetted Áser ő ezt érdemelte"
"Ez is ugyanolyan kis ribanc mint a többi"

Layék viselkedése sem éppen segített elfeledtetni azt, hogy mellettem ül Lara...egyszerűen ki akartam űzni a fejemből, meg nem is.
Azok a cuppogó hangok, apró szuszogások-nyögések, az én vágyam is kezdték felkorbácsolni.
Láttam ugyanúgy neki is kínos ez az egész amit hátul leművelnek barátaink, de egyszerűen nem bírtam magammal...a szívem gyakorlatilag ki akart robbanni a helyéről. A levegőt képtelen voltam egyenletesen venni, körübelül mint aki oxigén hiányban szenved. Tenyerem izzadt az autó kormányát szorítva, lassan szinte már összeroppantva.
A farkamról már nem is beszélve. Már maga az erekció érzése fájt. Viszont szerencsére ebből ő semmit sem vett észre elvégre még rám sem nézett. Amit nagyon is megértek.
Az út végén kiszállt Evvie, de Lara nem moccant.
Lehet akar mondani nekem valamit ?
Szembesülnöm kellett a ténnyel, hogy nem ! Csak éppenséggel annyira elbambult, azt sem vette észre, hogy hazaért. Evvie kopogott be az ablakon és rángatta vissza a földre.

"Sirasd meg"

Megint !
Hirtelen elgyengültem.
Végül az akaraterőm engedett a belső démonomnak. Felül kerekedett rajtam.
Nagyon régen nem volt már erre példa...de ez a lány már megint megtette a maga hatását.
Akárhogy is nézem, ő veszélyes rám, ezálltal én veszélyes vagyok rá.
Ördögi kör nem de ?!
Kész vicc az egész.
Egy gomb nyomással zártam le az autót, pedig Lara már pont szállt volna ki.

"Most meg van !"

A lány ledöbbenve kapta rám a tekintetét. Arcáról a rettegést, dühöt lehetett le olvasni.
Rám parancsolt, hogy engedjem ki de természetesen nem tettem.
Mivel önuralmam egy kis részén sikerült elvesztenem a kontrollt, "nagy bűnt" nem készültem elkövetni. Csak egy kicsit hadd ilyesszem meg, csak egy kicsit akarom megízlelni. Megízlelni azt, milyen is az amikor fél.
Persze korábban megízlelhettem nagyon is, de most nem akartam bántani, egyenlőre tartottam magam.
De ha bekövetkezik az amit tenni akarok, akkor azt hiszem képtelen leszek rá.
Elővettem a telefonom, és megkértem adja meg a számát, hogy ha bármi van el tudjam érni.
Lara nem kért belőlem majd ekkor jutottam el arra az elhatározásra, hogy kicsit határozottabbnak kell lennem, hogy megkapjam amit akarok.

"A tűzzel játszol Áser. Ennyi nem lesz elég idővel több és több kell.
Hangok. Megint !

A hallottak hatására hirtelen hajoltam Lara felé, hogy megcsókoljam valamennyire enyhítve a vágyaimon de tudhattam volna, hogy ez nem enyhít, hanem pont fordítva még inkább felizgat. És a józan eszem nem kéne elveszítenem főleg, hogy egy beteg elme vagyok, ráadásul ő a gyengém.
Szerencsére a csók nem történt meg.
Szája pár hajszálnyira volt az enyémtől, szemei enyhén üvegesek voltak és féltek de egyenesen az enyémbe fúrta tekintetét majd hirtelen megtörte a varázst.
Elkezdte diktálni a számokat szépen sorban egymás után.
Ez felbosszantott. Pedig már közel voltam hozzá. Lehet jobb is így, ki tudja mi történt volna utána.

"Szánalmas vagy"

Szívem összeszorult. Senkinek egy gyenge jelentéktelen nulla embernek éreztem magam már megint egy kés a hátamba. És a "démonom" minden egyes alkalommal amikor lehetséges emlékeztet rá.
Mérgemben visszalöktem magam az ülésembe kezembe vettem a telefont és gyorsan bepötyögtem a számokat, majd mentettem is.
Mire felfogtam mindent ami történt, a száma mentése után már egy lábbal kinn volt az autóból.
Elkapott a hév, az indulat !
Haylehez kell mennem !
Beindítottam a motort, épp, hogy Lara becsapta az ajtót már tövig nyomtam a gázt.