Más világ

30

-Nem !-szavaim hatására az apró kis mosoly szép lassan fokozatosan tűnt el arcáról.

-Nem ezt a választ vártam tőled.

Reagálni sem volt időm, Trent már benn állt mellettem, de boxerja még mindig körül ölelte a csípőjét. Akarva akaratlanul is felém meredező férfiasságát néztem, és figyeltem ahogy egyre nagyobb lesz.
Szemei követték az én álltalam szugerált pontot a lába között, majd az én testemen felvezetve hatolt tekintetével a lelkembe. Kis mosolyt eresztett meg felém, majd közelebb lépett és megnyitotta a vizet, ami egyenesen a fejünkre zúdúlt ezzel benedvesítve az egész testünket.
Furcsáltam, hogy nem esett nekem mint ahogy azt hittem, hogy meg fogja tenni de talán még is maradt benne egy kis ésszerűség. Ez, és ehhez hasonló gondolatok futottak át az agyamon, mikor egy határozott lökést éreztem a felső testemen. Hirtelen felszisszentem mikor forró bőröm találkozott a hideg csempével.
Trent két kezével megtámaszkodott a fejem két oldalán, hogy egyetlen egy egérutat se tudjon hagyni nekem, mert különben akkor tuti menekülőre fogtam volna.

-Egy csókot akarok... Egyenlőre semmi többet.

Még a hideg is kirázott a szavai hallatán. Az, ahogyan mondta azon a mély dallamos hangján olyan halkan, hogy csak úgy hallhattam tisztán ha a fülembe suttogott.
Miután eltávolodott a fülemtől, várakozó pillantással figyelte tovább arcom. Gondolkodtam, hogy mit is kéne mondjak végül arra jutottam, hogy igen akarom azt a csókot. Egyszer élünk nem? Akkor használjuk ki izgalmasan minden egyes olyan alkalmat, ami saját élvezetünket szolgálja de csak szigorúan az erkölcsösségen belül. Ezen gondolatok hallatán Evvie tuti büszke lenne rám.

-Hahó?! Itt vagy?-Trent mozgatta jobb kezét az arcom előtt, hogy vissza rángasson a való világba.

-Igen, akarom azt a csókot. De csak egy csók és semmi több!-határozottnak kellett lennem, és úgy is intéztem szavaimat felé.
Remélem elég érthetően fogalmaztam számára.

Két levegő vétel nem zajlott le a részemről, Trent már a száját az enyémen mozgatta. Közepes tempót diktált csókja édes volt és egészen kábító.
Ő határozottan csókolt, de ez rólam nem mondható el számat alig mertem mozgatni, iszonyatosan zavarban voltam. Erről testtartásom is tanúskodhatott kezeim szorosan magam mellett, szemeim összeszorítva.
Valljuk be ez a kép cseppet sem izgató és csábító...

-Lara nyisd ki a szemed! Ne félj, lazíts, bízd rám magad-Trent szavai valamelyest nyugtatóan hatottak rám.

Kezeim már nem magam mellett feszültek az oldalamnak ökölbe szorítva, hanem a vállán felsimítva nyakát öleltem, ezzel csökkentve a maradék távolságot kettőnk között.
Számat is magabiztosabban nyomtam az övének, ezzel követve a tempóját amit ő diktált.

-Ez az, ezt akartam. Na ugye, hogy el tudod engedni magad.

-Igen.. - mondtam kissé bátortalanul.

Trent kezei csípőmbe martak, majd szép lassan felvezette bal kezét a nyakamhoz amire gyengéden de birtoklóan ráfogott. Szemeim hirtelen kipattantak, és bevillant Áser és az ő vele történ emlékek újra megelevenedtek előttem. Leblokkoltam. És ez Trentnek is feltűnt.

-Mi a baj Lara?-komoly aggodalommal tekintgetett hol a jobb, hol a bal szemembe. Kezei arcomon pihentek és ez nagyon is jól esett, nyugtatóan hatott rám a gyengédsége.

-Nincsen baj... Mármint csak kezdem érezni, hogy közel a kijózanodás.

-Rosszul vagy?

-Jól vagyok csak túl meleg van itt.

A gőz mindent ellepett és már úgy éreztem, hogy menten összeesek, de Trent ezt megelőzte. Hirtelen langyosra tekerte a csapot, hogy a nagy zuhany rózsából már csak kellemesen hűs cseppek árasszák el testünk minden pontját.

-Így jobb?

-Sokkal.

Trent tekintete szememről lesiklott a mellemre, tudtam tetszik neki az amit lát.

-Nem bánod ha...

-Nem bánom.

Eleresztett, és ismét a falnak dőlve kötöttem ki, de már nem egyedül hanem az ő társaságával.
Jobb kezével átkarolta a nyakam, bal kezét szép lassan, a csípőm vonalán, felcsúsztatta egészen a bordám legfelső ívéig. Ott apró köröket és egyeneseket írt le, végül megmarkolta a mellém. Viszont elfelejtettem normális ütemben lélegezni így egyszer csak azt vettem észre, hogy hangosan kapkodom...
Hirtelen kopogásra lettünk figyelmesek.

-Lara kész vagy már?-kiabált az ajtó túloldaláról barátnőm.

-Mindjárt!-basszus az ajtó nyitva nincsen bezárva

És mint gondoltam, Evvie betrappolt.