A kamera mögött || ✔️

19.

- MI??? - kérdeztem tele szájjal.

- Meg ne fulladj - tolta felém a kólát, jelezve ezzel, hogy igyak.

- MIIIII????? - ismételgettem sokkos állapotban.

- Nyugodj meg. Nem költözök vidékre, meg semelyik másik városba - nyugtatgatott.

- Mondj már el mindent!!!!! Itt ülünk egymással szemben erre benyögöd, hogy hmmm...elköltözünk, de nem el a városból. Marhára ki lettem vele segítve - akadtam ki.

- Te csak egyél csendben, addig mesélek neked. Szóval meséltem neked, hogy anyáék régebben el akartak költözni egy sokkal csendesebb helyre, a házat meg is hirdették, hogy eladó, de idáig senki nem vette meg. Tegnap összehívtak minket a szüleim és közölték, hogy megyünk megnézni valamit. Ekkor megmutatták az új törzshelyünket, amit megvettek, abból az összegből, amit évek óta félretettek erre a célra, valamint a jelenlegi házunk árából. Így heteken belül ha át akarsz jönni hozzánk, ne buszozz 20 percet, hanem sétálj vagy 10 percet, mert vagy 4 utcával arrébb fogunk lakni tőletek - hadarta.

- Úristen - motyogtam.

- Ja. Úgyhogy ha van felesleges dobozod, azt idepasszolhatnád nekem - ivott bele a kólájába.

- És....és milyen új home? - kerestem a szavakat, mert nem tudom, hogy ilyenkor mit szokás mondani.

- Oltári fasza, majd megmutatom. És képzeld van a kertben medence - örült meg.

- Az igen - bólintottam elismerően.

- Alig várom már, hogy naphosszakat a vízben legyek - tervezgette.

- Gondolom a lányszomszédok is örülni fognak neki - utaltam arra, hogy milyenek is az adottságai.

- Nem tehetek róla, hogy erre a testre csak csorgatni lehet a nyálat. Te is azt teszed, ne is tagadd le - kacsintott rám.

- Ha nem akarod, hogy benyomjam a szemedet, akkor befogod - figyelmezettem.

- Meg majd te is ott fogsz hajbókolni előttem bikiniben.

- Miért is tenném azt?

- Szednéd a faleveleket - magyarázta.

- Meg az anyád picsáját - vágtam rá egyből.

- Na na na na na na. Nem beszélhet egy lány így - ciccegett.

- Hagyjál békén te csak engemet - kaptam elő a telefonomat, mivel rezgett.

- Csak nem az a Justin Bieber utánzat? - meredt gyanakvóan a telefonomra.

- Lotti az, és Marci nem JB utánzat. Maradj csendben beszélek vele. Jesszus 6-szor hívott - húztam el a számat, majd elhúztam a csúszkát.

- Hallo - köszöntem bele a legvidámabb hangomon.

- MI A LÓSZAR???? HOL VAGY TE? - üvöltött bele.

- Khm...hát nem otthon - fogalmaztam meg óvatosan, mert igazán tudtam, hogy most miért is üvölt velem.

- Nem mondod? Voltam nálatok, erre közli apád velem, hogy elmentél, majd jössz. És miért sétáltam ma??? Mert VALAKI nem veszi fel azt a rohadt telefont, pedig arra van, hogy tudj bármivel is beszélni - oktatott ki.

- De mi ilyen fontos? Csak nem esett le Németh a lépcsőről és ment betegszabadságra? - örültem meg egy perc alatt. Lehet szadista vagyok, de megérdemelni, mert állandóan szívat minket, abban leli örömét, ha szenvedni lát minket.

- Mi? Nem. Pedig nem lenne olyan rossz - értett velem egyet. - Láttad a csoportot?

- Melyiket? - tűnődtem el, majd egy megsemmisítő pillantást vetettem Áronra, aki az én sült krumplimat kezdte el enni.