Szerelmes lettem a bátyámba (S.M) ÁTÍRÁS ALATT

16. Nem fontos személy

Az asztalhoz ültem, és elővettem a terveim. Keresgéltem közöttük, de férfi ruhát nem terveztem. Fogalmam sem volt arról, hogy a fiúk most milyen ruhákat hordanak, ami azért elég vicces, tekintve arra, hogy hisz tíz fiúval vagyok körülvéve.
Mire megrajzoltam egy normális nadrágot, már négyet ütött az óra.
Hát nem akarok kérkedni ugyanis nincs is mivel, hisz vagy harminc lapot gyűrtem össze mire egy nadrágot meg tudtam tervezni.
Elpakoltam a táskámba a cuccaim, majd rohantam is az irodába. Bekopogtam, majd miután hallottam egy jöhetsz-et, benyitottam. Utasítására leültem a fotelbe, és kérdőn ránéztem

- Szóval a megbeszélni valónk az, hogy jövőhéten korábban kell elmenni,méghozzá kettőkor. Viszont korábban is kell bejönni, hatra. - az utolsó szót mintha félve ejtette volna ki, bár megértem. A számot meghallva kikerekedett a szemem.
- Hatra?! - dadogtam, és gondolatban már el is képzeltem magam, ahogy zombiként hat doboz kávé után beesek a munkahelyemre, majd 3-ra hazaérve befekszem az ágyamba és fürdés meg miegyéb nélkül reggel 6 ig alszom. Rémült arcom láttán elnevette magát.
- Igen.
- És megtudhatom, hogy mégis Miért? -kérdeztem kifújva a levegőt.
- Mert egy híres modell érkezik, és a héten itt lesz. Egy dolgozó fogja a legújabb ruhadarabját tervezni.
- Biztos nagyon híres lehet. - dünnyögtem - Mi a neve? - érdeklődtem.
- Cristine Rowland - szemei csillogtak.
- Na ne! Kerekedett ki mégjobban a szemem -Cristine Rowland a kedvenc modellem! Ő a példaképem! - áradoztam.
- Ennek örülök! - nevetett fel - Szeretnél Cristine Rowlanddal találkozni? - kérdezte kedvesen.
- Az nem kifejezés! - vágtam rá.
- Remek! Akkor azt a ruhát amit behoztál nekem, Cristine fogja viselni a bemutatón amit vasárnap rendezünk meg. - tervezgette.

Megbeszéltünk pár fontos információt a dologgal kapcsolatban, majd szinte rohantam is a termembe ahol elvileg a ruha volt.
A szekrény tetején meg is találtam a bútorhoz tartozó kulcsot, a szekrényben pedig magát a ruhát, amit Cristine fog viselni.
Ráraktam a próbababára és azonnal nekiláttam.
Pontosan éjfélkor kiléptem a sötét utcára, majd tárcsáztam a Taxi társaságot. Kevesebb mint fél óra múlva már a lifttel haladtam fel. A 18.-on ismét megálltam, és Hunter lépett be.

- Oh! Emily! - nevetett üdvözlésképp.
- Oh! Hunter! Micsoda véletlen! - forgattam mosolyogva a szemem.
- Hát te? - érdeklődött.
- Á, én csak dolgoztam. - válaszoltam mosolyogva. - Úgy tünik mostantól mindig össze fogunk futni! - nevettem fel.

A lift megállása vágott közbe a beszélgetésünkbe. Gyors köszönés után kiléptem belőle, majd sikeres ajtónyitás után bementem a házba.
Lerúgtam a cipőm a lábamról, és rekord sebességgel a konyhába szaladtam, ugyanis farkas éhes voltam. Talánfel tudtam volna falni mondjuk Shawnt is. Bár most egyáltalán nem desszertre fájt a fogam.
Elővettem egy edényt, és elkészítettem életem legfinomabb zacskóslevesét. A kanapéra fészkeltem magam, majd bekapcsoltam a tv-t. Meglepetésemre a fiúk épp interjút adtak.
Egy nagy adag falatot raktam a számba, és bámulni kezdtem az épp beszélő Cameront

- A következő turnénkon nagy durranásra számítsatok! - mondta - szokásához hívően - mosolyogva.
- Igen és már rettenetesen várjuk hogy találkozzunk veletek! - tette hozzá Nash.
- És mondjátok csak, ki az a lány aki veletek lógott New Yorkban? - kérdezte a riporter.
- Hát ő nem lényeges! - ugrott a kamerába Shawn - Nem fontos személy. Csak egy rajongó

Szinte azonnal kikapcsoltam a tv-t . Hevesen verő, fájó szívvel sétáltam az emeletre, ott hagyva a piszkos edényt a nappaliban.
Hogy tudta kimondani ennyire érzelemmentesen azokat a gyilkos szavakat? Hogy tudott rólam úgy beszélni mintha érdektelen lennék számára? Hisz az Istenit én a húga vagyok!
És ebben a pillanatban rájöttem hogy egyáltalán nem azért kezdtem el sírni, mert letagadta hogy a húga vagyok. Sokkal inkább azért, mert azt mondta nem vagyok fontos. Halálosan kezdtem beleszeretni, és ezek a szavak hatalmas sebet ejtettek bennem.

Nem szeretnénk róla nyilatkozni. Nem fontos személy. Csak egy rajongó

Nem fontos személy.