Szerelmes lettem a bátyámba (S.M) ÁTÍRÁS ALATT

37. Sajnálom...

Fáradtan, kissé kótyagosan kullogtunk a lift felé. Egyikünk sem volt a legjobb formájában, valahogy kezdem egyre jobban utálni a repülést. Shawn segítségével betuszkoltuk a cuccokat a liftbe, majd fáradtan dőltünk neki a falnak. Habár tényleg nem voltam a toppon, alig vártam hogy újra láthassam a srácokat. Shawn rám nézett, és mielőtt még kinyílt volna a lift ajtaja, magához húzott egy érzelmes csókra. Elmosolyodtam, majd csillogó szemekkel kémleltem miután elváltunk. Olyan izgalmas volt ez az egész így, hogy titokban kellett tartanunk. Persze volt még egy dolog amit én tartottam titokban, és már eléggé kellett volna egy megfelelő időpont, amikor közölhetem Shawnnal.

- Jössz is, vagy még bámulod a falat? - szakított ki gondolataimból a barátom.
- Neked muszáj mindig megzavarnod az elmélkedésem? - háborodtam fel, majd bőröndöm felkapása után elsiettem a rajtam röhögő fiú mellett.

Miután nagy nehezen előszedtem a kulcsomat (Shawn elmondása alapján nála nem volt kulcs, de szerintem csak lusta volt előszedni, és szerette volna végignézni bénázásom) kinyitottam az ajtót, majd nagy nehezen betuszkoltuk magunkat az ajtón. Talán kicsit versenyeztünk is, hogy ki fog hamarabb bejutni a lakásba. Természetesen én nyertem.

- Emily? - csillant fel Matt szeme amint észrevett - Te mit keresel itt? - pattant fel, majd boldogan elém ugrott egy ölelésre.
- Ez egy igazán boldog fogadtatás volt - nevettem el magam, miközben visszaöleltem a fiút.
- Shawn! Hát ti? - bukkant fel Nash is , majd sorra a többiek akik előszeretettel ölelgettek végig minket.

Mondanom sem kell, hatalmas volt az öröm, és mindenki tudni akarta mit keresünk mi itt. Természetesen el kellett mesélnünk anya érzelemingadozását, meg hogy meglepetést akartunk és ezért nem mondtuk el. Azt persze kihagytam hogy még nekem is meglepetés volt ez az egész.

- Mit terveztetek mára? - érdeklődtem.
- Igazából semmit - reagálta le gyorsan Jack.J - De jó lenne csinálni valamit, mert halálra unom magam - hogy látványos szenvedését érzékeltesse, drámaian szétterült a kanapén.

Szemforgatva ittam bele vizembe, ugyanis borzasztóan ki voltam már száradva. Legalábbis szerettem volna, de Jack.J észrevette a szemforgatást, és hozzám vágott egy párnát, ami miatt magamra borítottam a vizet, és annyira rám jött a nevethetnék hogy az orromon jött ki amit sikerült a számba juttatni. Ezen persze mindenki hatalmasat szórakozott, én pedig fuldokolva, könnyezve kerestem valami rongyot amivel megtörölhetem magam. Hát igen, megjöttünk...

- Hiányoztatok! - nevetett tovább Jack.J, majd megpróbált kitérni a párna elől amit visszadobtam neki - Jó te nem! - nyújtotta ki rám nyelvét.

Miután kiszórakoztuk magunkat ezen a látványos megérkezésen, tanácskozni kezdtünk hogy hova is mehetnénk. Mindenki teljesen mást akart. Volt aki a partra szeretett volna menni, volt aki a mozit választotta volna, és volt aki ivott volna legszívesebben. Alkoholista...

- Mi lenne ha elmennénk a plázába? - vetettem fel az ötletet - Ott tudunk mozizni, vehetünk nektek sört, és utána a partra is lemehetünk.
- Te nem is vagy olyan buta mint amilyennek tűnsz! - örvendezett Jack.G.

Hogy ezek ketten nekem mennyire hiányoztak...

Mindenki azonnali készülődésbe kezdett. Én nagy nehezen felcipeltem a cuccaim EGYEDÜL, amit Shawn szórakozottan nézett végig, és esze ágában sem volt nekem segíteni. Miután feljutottam az emeletre, készülődés helyett elterültem az ágyamon. Természetesen ez Mattnek - aki éppen arra járt - nem tetszett és kirángatott az ágyból. Nyöszörögve kezdtem neki átöltözni valami felvállalhatóba, majd miután eltettem pár cuccomat, lementem a fiúkhoz. Nyilvánvalóan már mindenki készen volt, és csak rám kellett várni. Hát na, ilyenek vagyunk mi lányok!