28

132 9 0
                                    

Másnap kora reggel Luke keltett, mivel ma is elszeretne vinni valahova. Hogy hova? Gőzöm sincs, mint soha. De nem is zavar, megbízok benne.

A lehető legboldogabb ember voltam, amikor a szüleim teljesen normálisan fogadták, hogy mi együtt vagyunk. Természetesen, nem avattuk be őket mindenbe. Vannak olyan dolgok, amik csak ránk tartoznak. Mint például az, hogy már az ő kicsi lányukat nem egyszer megrontotta az ő csodálatos barátja.

A mai napomban, nem csak az volt a jó, hogy a szerelmem kobakja ébresztett. Már nem kellett a szüleimnek hazudni arról, hogy kivel és hova megyek.

***

Egy bő két órás út után Luke lefékezett. Lassan már egy negyvenöt perce elhagytuk Sydney városát.

- Hol vagyunk? - kérdeztem miután kiszálltunk és kinyújtózkodtam.

- Delfineket jöttünk nézni.

- Komolyan? - csillant fel a szemem. Mire csak bólintott egyet.

Most őszintén. Nem romantikus? Kinek jut eszébe, hogy elvigye a barátnőjét delfineket nézni? Jó, lehet csak nekem olyan nagy dolog, de még régebben említettem neki, hogy imádom a delfineket. Olyan intelligensek. Minden mozdulatukkal elbűvölnek, és ő mind erre emlékezett. Nem tudom elégszer elmondani mennyire szeretem őt.

- Imádlak! - ugrottam a nyakába, csókoltam meg hosszasan.
- Én is. - motyogta ajkaimra, majd visszacsókolt.

Már vele is beszéltem a tegnapi nappal kapcsolatban. Szegény, nem tudta mért fagyott le apa annyira. Már teljesen meg volt arról győződve, hogy azon gondolkozott, hogy hova rakta el a puskát. Amikor ezt hirtelen közölte velem, rám jött a röhögőgörcs. Ő erre csak egy kisfiús arcot öltött magára.

*******

- Ma nincs kedved nálam aludni? - nézett rám vezetés közben, ajkait beharapva.

Épen visszafele tartottunk. Sajnos, csak két órát tudtunk ott tölteni. Engem ez nem zavart, mivel így is élveztem és azzal lehettem akit a legjobban szeretek. Igen, a delfinekkel. Lol, nem csak viccelek. Persze, hogy Lukera gondoltam. Az én egyetlenemre.

- De! - csillant fel a szemem. Ahogy elnéztem, ő is nagyon örült ennek.

Imádom vele eltölteni az időt, mindig boldog vagyok vele és azt hiszem, hogy ez kölcsönös.

i wish that i could wake up with amnesiaWhere stories live. Discover now