Táncolni mindig melletted

11

Elérkezett a várva várt nap, a születésnapom. Nagyon izgultam, hogy minden rendben menjen, még tegnap bevásároltam mindent, amire úgy gondoltam szükség lesz. Italokat, chipset, kekszet, csokit, peperot és mindenféle más nasit, süteményeket is sütöttem. Taemin állandóan a konyhába szökött, hogy egy kis krémet lopjon, nem győztem elzavarni. Előző délután megérkeztek az EXO-s fiúk is, fáradtan, de amikor meghallották, hogy ma buli lesz, azonnal lázba jöttek.

Ebéd után készülődni kezdtünk SunHee-vel. Megbeszéltem mindenkivel, hogy nem kell kiöltözni, csak lazán, kényelmesen. Én is egy tépett capri farmert vettem fel pólóval, tornacipővel, a hajamat leengedve hagytam. Krystalék a dorm előtt a parkolóban vártak, hogy együtt induljunk. Megadtam a nyaraló GPS koordinátáit, ha valamiképp elszakadnánk egymástól, mindenki odataláljon. Bepakoltunk az autómba, a srácok is a mikrobuszokba és elindultunk. Még indulás előtt Minho megszólított.

- Miért nem mehetek veletek egy autóval?

- A többiek nem tudnak rólunk, feltűnő lenne.

- És ha történik valami az úton?

- De ne aggódj, nem történik – futólag megérintette a kezem, és nekem már ettől is hevesebben dobogott a szívem.

Időben kellett elindulnunk, hogy a hétvégi csúcsforgalmat elkerüljük, az út így is majdnem egy óráig tartott. Telefonon folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a többiekkel, JongInék nagy lázban voltak. Csak remélni tudtuk, hogy paparazzik nem figyelnek fel az autókra, néha engedtünk magunk közé idegen kocsikat is. Így nem volt olyan feltűnő, hogy egymáshoz tartozunk.

Mikor elhagytuk a Gimpo repülőteret szóltam, hogy már nem vagyunk messze. Átszeltük a GangHwa-Do szigetet, majd a hídon átérve balról közelítettük meg a nyugati oldalon levő nyaralót. A ligetes fák szegélyezte út mentén néhol láttunk csak házakat, mikor egyszer csak a tengerpartra értünk.

- No egy éles balkanyar és már ott is vagyunk – közölte SunHee a többiekkel telefonon. Ő már többször volt itt velem, ezért ismerte az utat. Az autók egymás után értek ide.

- Muszáj volt ekkora port kavarnod Chanyeol? – zsörtölődött Baekhyun amikor kiszálltak.

- Titokban Forma 1-es versenyző vagyok – vigyorgott vissza. – Különben is ebben a homokban te sem tudtál volna másképp jönni.

- Mert neked ugye még be kellett mutatnod a híres Chanyeol-féle megállást – vágott vissza Baek.

Mikor mindenki kiszállt, ámulva nézték az előttük álló házat.

- Fiúk, ez tényleg szomszédmentes, végre nem kell hallgatnom D.O állandó csitítgatását, hogy csendesebben – szólt Sehun, mire az emlegetett csak a középső ujját mutatta felé.

- MinJee, ez gyönyörű! – lelkendeztek a lányok is.

- Tegyétek magatokat hasznossá és segítsetek kirámolni a csomagtartóból! – néztem a fiúkra.

Ahogy átmentünk a nappalin és meglátták a medencét, üdvrivalgás tört ki.

- Yeah! Medenceparty is lesz! – kiabált Xiumin.

- Nehogy azt higgyétek, hogy most is bele fogtok dobni ruhástól, mint a múltkor – nézett rájuk fenyegetően KiBum, mire megszeppenve válaszoltak.

- Ugyan hyung, az csak azért volt, mert megünnepeltük a musicales szereplésetek sikerét.

- Ya, akkor ázott be a telefonom – mondta Chen – azóta is tartoztok vele.