Táncolni mindig melletted

14 (18+)

Végre itthon! A repülőtéren hatalmas rajongói tömeg várta a fiúkat, alig tudtak átjutni. Rengeteg biztonsági ember, fotósok, újságírók .... de már a dormban vagyunk. Nagyon örültem SunHee-nek, hiányzott már egy jó kis beszélgetés úgy csajosan.

- Nem fogtok neki örülni, de holnap már 10-re a stúdióban kell lennetek a fotózáson.

- Mi?! – kapta fel fejét mindenki.

- Ezt nem gondolják komolyan? Még észhez se térek és már ..... – dohogott Jongi.

- Fiúk, hyung szólt, hogy nem lesz pihenő, majd utána. – próbálta csitítani őket JinKi.

- De mégis ....

- Inkább arról beszéljünk, hogy valami finomság lesz vacsorára – szólt Onew, mire a többiek helyeseltek.

Jól esett az itthoni környezetben lenni, az utazás igencsak fárasztó. Mindig csodáltam az idolokat, hogy bírják ezt a rohanást, koncertről koncertre, fellépésről fellépésre, műsorokban való részvétel, fanmeeting, fotózás és még sok egyéb más. Nincs is szabad idejük, nincs magánéletük, de ez a hírnév ára.

Vacsora után mindenki visszavonult saját szobájába, mi csak vágyakozva néztük egymást.

- Átjössz hozzám? – ölelt át Minho.

- De a többiek ....

- Kérlek – és még szorosabban ölelt, majd ujjainkat összekulcsolva húzott maga után.

Csendben mentünk, csak JinKi ült a tévé előtt és jókat nevetett valami vicces műsoron, észre sem vett bennünket.

Ahogy az ajtó becsukódott mögöttünk, Minho csillogó szemmel közeledett felém, csuklómat fogva az ágyig terelt, kezemet felemelte, és végigsimított oldalamon. Egyre közelebbről nézett szemembe, míg szája enyémhez nem ért. Finoman csókolt, szemeim lecsukódtak, ő az ágy szélére ült miközben ölébe húzott.

- Nagyon vártam már ezt. – suttogta ajkaimra, amitől megborzongtam, és ismét finoman szájához érintettem enyémet. Alig hallhatóan nyögött bele az lágy csókba, keze csípőmre, lapockáim közé vándorolt. A csók egyre jobban elmélyült, a levegő egyre kevesebb lett, kezünk nem hagyott bejáratlanul egyetlen négyzetcentimétert sem a másik testéről.

Hirtelen maga alá fordított, két karomat fejem mellett az ágyhoz szorította. Finoman csókolta arcomat, számat nem hagyta nyugodni. Keze a pólóm alá tévedt, úgy simította felhevült testemet, majd óvatosan fejem fölött lehúzta rólam, és egy mozdulattal az övé is lekerült. Keze majd szája is mellemre tévedt, fátyolos tekintettel nézett rám, és apró puszikat éreztem. Teljesen biztos voltam abban, amit tettem, egy másodpercig sem gondoltam arra, mi lesz másnap reggel. Minden tekintetben megbíztam benne.

- MinJee, ha nem ..... hagyjuk abba ..... nem tudok megállni .... és akkor .... – nyögte csókok között és lefogta két kezem – Tudod, hogy nem így akarom, bár mindennél jobban kívánlak ..... de tudod, csak mi ..... te meg én ..... – és közben csókokkal borította el arcomat, nyakamat.

- Tudom, de ha most megtörtént volna, nem bántam volna meg. Szeretlek Minho.

- Én is szeretlek MinJee – és egy érzéki hosszú csókban egyesültek ajkaink.

A póló visszakerült ránk, majd magához vont és betakart bennünket. Sokáig beszélgettünk, majd éreztem, hogy közeleg az álom, néha lecsukódtak szemeim.

- Kis kifli, nagy kifli? – kérdezte nevetve -. Álmos vagy? – simogatta meg arcomat.

- Nem, de .... igen, egy kicsit – nevettem rá.