VÁLTOZZ MEG! Mendes 2.

16. Michael

Az elkövetkezendő napok nyugodtan teltek. Bár éjszakánként sokszor keltem arra hogy zilálok, és izzadságban fürdőzök. Bitang rosszul voltam. De egy cél lebegett a szemem előtt: Megváltozni.

Egyik reggel a hajnali edzésemből igyekeztem a konyhába, ahol a nővéremet találtam egy jó nagy adag zsebkendő mögött.

-Saby mi a baj?-ugrottam mellé ijedten

-El.. elment.. a turnéra-hüppögöt.

-Ó basszus el is felejtettem elköszönni tőle! Ugye nem haragszik?

-Nem.-folytak a könnyei.- Már most annyira hiányzik! Biztos majd meglát egy szép, tökéletes alakú, tökéletes lányt, és bele fog szeretni!-nem hittem a füleimnek

-Ilyet ne mondj Saby! Neki nem a legvékonyabb lány kell! Neki nem a legszebb lány kell! Neki egyáltalán nem a legtökéletesebb lány kell! Neki az a lány kell, akiért küzdenie kellett a figyelemért! Neki az a lány kell akinek a nevetéséért ölni és képes volna! Neki az a lány kell, aki mindennél jobban tudja szeretni őt! Neki te kellesz drága nővérem, akárhogy is nézem férfi szemeimmel, Shawn akkor sem tudna kiszeretni belőled ha akarna! Akármennyire sem hiszed el, de képes vagy teljesen elcsavarni a férfiak fejét! Miután elköltöztél, folyton azt hallottam a gimiben, hogy hány srác szeretett volna megszerezni téged magának, csak soha nem volt elég bátorságuk eléd állni.

-Húha öcsike most kitettél magadért!

-Én nem csak azért mondtam hogy jobb kedved legyen tőle Sabrina... Ez az igazság

-Mindenesetre köszönöm! Most ha nem haragszol elmegyek egy kicsit korizni

-Rendben!-azzal lehuppantam  a kanapéra. Hamarosan Aaliyah lépett a szobába. Ma fel volt kötve a haja lófarokba.

-Nagyon jól tudsz bánni a szavakkal.

-Miért?

-Meg tudtad vígasztalni a nővéredet. Nekem és Karnanak másfél óra alatt sem sikerült.

-Nem vígasz szavak voltak. Én az igazat mondtam neki.-Liyah szeme elidőzött a meztelen felsőtestemen. Mit ne mondjak nagyon tetszett a dolog.

-Liyah ha tovább bámulsz kénytelen leszek a kanapé mögé bújni, mert ijesztő ez az eszelős tekintet!

-Mi?-tért vissza a való világba.

-Azt mondtam ha tová...

-Akarsz jönni velem egy kis hokiedzésre?

*********************

-Azt nem mondtad hogy meg akarsz majd ölni!-kiáltom kezemben egy ütővel.

-Nem öllek meg! Csak elütöm feléd a korongot!

-De tuti hogy fejen fogsz találni!

-Nem foglak ne hisztizz már!-azzal egy jó erőset ütött a korongba. Ami elég sebesen cikázott a jégen felém. Hiába voltam teljes harci díszben teljesen be voltam szarva. Ha betalál a hálóba akkor még egy fél órát szenvednem kell itt. Ha viszont sikeresen kivédem-jelzem ennek kicsi az esélye- akkor eljön velem ma este randizni.

Éppen csak egy kicsit kéne lendítenem az ütőn hogy kivédjem. De az utőm egyben mankóként is szolgált. Megemeltem hát az ütőt. Megremegett a térdem, majd a lendítés hatására imbolyogva elestem. A korong betalált a hálóba. Amint kinyitottam Liyah csúszott felém lassan.