Reggel kómásan mentem le a konyhába, hogy reggelit készítsek, de előtte nem maradhat el a szokásos kávé sem. A fekete méreg elfogyasztása után elővettem a palacsinta hozzávalóit és elkezdtem összeállítani az ételt.
Már a végén tarthattam a kisütésnek mikor megpillantottam Liamet.
-Jó reggelt. - nyomok puszit gyorsan arcára.
-Neked is. Annyira várom már a meccset. - ült le izgatottan az asztalhoz.
-Kész is a reggeli. - teszem le a palacsintával megrakott tányérat az asztalra.
-Nyami. Imádom a palacsinát. Te vagy a legjobb anya. - vesz elő a szekrényből tölteléket.
-Vigyázz mert még elhiszem. - borzolom össze a haját.
-Kérdezhetek valamit? - szólal meg Liam mikor már javában eszünk - Miért nincs apukám? Nem akart engem? - szegezi nekem kérdéseit.
-Liam. - kezdem nyugodtan - Ez nem a legmegfelelőbb idő, hogy ezt megbeszéljük.
-Mindig ezt mondod. - durcázik - Tudod milyen rossz érzés a suliban azt hallgatni, hogy a barátaim azt mondják mindig, hogy az apukám így az apukám úgy, én meg csak ülök ott csendben és szomorúan? - szalad el a szobájába.
-Liam? - kopogok be az ajtaján.
Nem jön válasz.
Benyitok.
A fiam ott fekszik az ágyán és sír.
Utálom őt sírni látni.
-Kicsim. - ülök le mellé.
-Menj innen. - tol el.
-Nem. - mondom - Tudod miért nem mondom el ki az apukád?
-Miért? - kérdez vissza.
-Mert nem akarom, hogy megkeresd. Ő elhagyott mikor elmondtam neki, hogy te a hasamban vagy. - mondam miközben ölembe húztam.
-Nem akart engem? - néz fel rám könnyes szemmel.
-Nem, és én akkor meg is fogadtam, hogy sosem fogtok találkozni, ha rajtam múlik. - simogattam meg arcát.
-Ajj... - hajtotta le fejét - De azért mesélsz nekem róla ugye?
-Persze. - mosolyodtam el - Teljesen úgy nézel ki mint az apukád. Ő is odavolt a hokiért. Emlékszem régen mindig kivitt magával meccsekre. A testvére szerintem még mont is játszik. - mesélek neki.
-De jó. - mosolyog most már ő is.
-Egyébként ha jól emlékszem mi is hivatalosak vagyunk ma egy meccsre, és Lara azt mondta háromra jön értünk.
-Tényleg. Nagyon várom már. - ujjong boldogan.
-Na kimegyek elpakolom a reggeli maradékot addig te tanulj egy kicsit hétfőre. - nyomok puszit arcára és kimegyek.
![](https://img.wattpad.com/cover/125416427-288-k775609.jpg)
YOU ARE READING
Maybe Again (SZÜNETEL)
FanfictionAllison Jensen élete teljesen megváltozott az utóbbi 12 évben, mert nem csak azt kellett megtanulnia, hogyan éljen szerelme nélkül, de azt is hogyan nevelje gyermekét. Shawn Mendes élete tökéletes. Mindene megvan. Zene, karrier, barátok, család, de...