Maybe Again (SZÜNETEL)

T I Z E N H A T O D I K

-Hűha apa, te itt laksz? - néz körbe Liam mikor már a lakásomban vagyunk.
-Nem valami nagy szám. Nagyon levés időt töltök itt a koncertezés és a turnézások rengeteg időmet elveszik. - mondom neki miközben a konyhában tányérokra pakolom a megvásárolt ételt - Ha pedig nem turnézok akkor vagy stúdiózok vagy a szüleimmel töltöm az idő.
-Pedig szerintem nagyon menő. Innen látom az egész várost. - nézett ki a nappaliból nyíló erkélyajtón.
-Liam gyere enni. - szólok ki neki a konyhából.
-Ez nagyon jól néz ki. - ül le az asztalhoz kezébe véve egy evőeszközt és vesz egy falatot a szájába - Apa ez nagyon finom.
-Hát mi választottuk még szép, hogy finom. - veszek egy falatot a számba én is.
-Apa, a te szüleid szeretnének a nagyszüleim lenni? - néz rám evés közben.
-Hát persze, hogy szeretnének. - mondom neki mosolyogva - Beszéltem már velük rólad és már alig várják, hogy megismerhessenek téged. - nyugtatom meg.
-De jó. Mióta a nagyiék meghaltak mindig azon gondoljoztam, hogy az apukámnak vannak-e szülei.
-Vannak Liam és nagyon jó emberek. Biztos vagyok benne, hogy imádni fognak téged. - biztosopítom.
-És mikor találkozhatok velük? - teszi fel újabb kérdését.
-Amikor csak szeretnél. Felőlem most is elmehetünk hozzájuk csak fel kell hívnom őket. - adom az ötlelet.
-Jó menjünk. - áll fel az asztaltól, pedig még meg se ette az ételt.
-Nem eszed meg? - mutatok a tányérra.
-Ja.. De - ül vissza le - Csak nagyon izgatott vagyok.
-Ne aggódj. - nevetek fel.
-Apa mondhatok valamit? - néz rám félénken.
-Persze Liam. Amit csak szeretnél. - mosolygok rá biztatóan.
-Nagyon szeretlek téged. - ölel meg.
Most hallom tőle ezt először.
És be kell vallanom, hogy hatalmas boldogsággal tölt el, ha ezt hallom tőle.
-Én is nagyon szeretlek téged törpe. - ölelem át én is.
Az evés befejezése után elpakolok az asztalról.
-Addig itt hagyjuk a cuccodat jó? - nézek az iskola táskája irányába.
-Jó. Csak menjünk már. - megy az ajtó irányába.
-Megyünk. Csak ne türelmetlenkedj. - zárom be az ajtó.
A kocsiban felhívtam a szüleimet, akik nagyon örültek, hogy elmegyünk hozzájuk Liammel.
Nem laknak tőlem olyan messze.
Körülbelül fél óra autózás után parkolok le a házuk előtt.