Maybe Again (SZÜNETEL)

H U S Z O N E G Y E D I K

Shawn Mendes szemszöge:

Leállt a szíve..
Meghalt..
-Nee.. Anyaa. - tör ki zokogásban Liam, akárcsak én.
-Mi történt? - érkezik meg Lara - Ugye.. Ugye nem? - gördül le egymás után több könnycsepp is az arcán.
Nem válaszolok. Csak a Liamet ölelem.
Teljesen megfeledkeztem a nővér jelenlétéről.
-De Miss. Jensen nagyon erős nő. Amit meg is értek. Hisz van egy gyermeke akiért élni akar, ahogy látom. - folytatja a nővér - Ugyanis sikerült az újjá élesztés. - mondja ki.
És fellélegzek.
Olyan érzés mintha órák óta most jutna először oxigénhez a tüdőm.
-Anyaa.. - sír továbbra is Liam.
-Liam anyukád él, nem hagy el téged még hosszú-hosszú ideig. - nézek fiam szemébe.
-Hol van? Be akarok menni hozzá. - mondja a nővérnek.
-Az előbb fejeződött be a műtét áttoltuk egy steril szobába ahova még nem lehet bemenni, de reggel átvisszük egy másikba ahol már láthatod az anyukádat. - mondja kedvesem Liamnek.
-Köszönöm, hogy megmentették az anyukámat. - mondja ki mindannyiunk nevében a fiam.
Aki nagyon okos.
-Ez a dolgunk. Örömmel tesszük. - mosolyog rá - Most viszont, ha nem bánják mennem kell.
-Persze, menjen csak. - mondja apa.
-Shawn mi történt? - kérdezi Lara, aki eddig csendben volt.
-Balesete volt. Egy másik autó áttért az ő sávjába és összementek. - mondom röviden.
-És a másik sofőr? - kérdezi anya.
-Ő nem élte túl. - ingatom fejem.
Már rengeteg idő eltelt.
Nem csináltunk semmit csak ültünk és vártunk.
Liam végig mellettem volt és hozzám bújt.
Az órám számlapja este hatot mutat.
Vagyis már reggel fél kilenc óta itt vagyunk körülbelül.
És nem ettünk semmit.
Liam már biztos éhes.
Hogy felejthettem el ezt?
Allisonnak igaza volt ha most megfeledkezek arról, hogy éhes lehet akkor mi lesz a turnén.
Ezen változtatnom kell.
-Gyere Liam veszünk ételt a büfében, biztos éhet vagy már. - állok fel a székről, Liam is így tesz - Ti kértek valamit? - fordulok a többiekhez, akikhez időközben Aaliyah is csatlakozott.
-Én csak egy salátát szeretnék. - mondja Lara lehajtott fejjel.
Az ő példájára pedig mindenki elmondja mit szeretne.
Lifttel megyünk le a földszinten lévő büfébe.
A helyiségben többen is vannak és észreveszem, hogy figyelnek.
Biztos felismertek.
De ezzel sem törődve az eladó hölgyhöz megyünk.
-Mit szeretnének? - kérdezi kedvesen a 60 év körüli néni.
-Mit kérsz Liam? - nézek fiamra, megadva neki az elsőbbséget.
-Egy rántott sajtos szendvicset szeretnék és egy jeges teát. - mondja rendelését.
A büfés néni pedig összeszedi amiket Liam mondott és beleteszi egy táskába.
-Önnek mit adhatok uram? - néz rám.
-2 rántott húsos szendvicset, 3 görög salátát, 5 mentes vizet és 2 kávét szeretnék. - sorolom fel a rendeléseket, a hölgy meg csak néz, hogy minek nekem ennyi.
Hamar összeszedi az ételeket és a vizeket, majd belerakja őket egy táskába, hogy ne kézzel vigyük ezt a sok mindent.
-Liam hoznád ezt a kávét? - adom kezébe apa kávéját.
-Persze apa. - fogja meg.
A lifttel ismét felmegyünk a harmadikra.
-20 embernek vettetek ennyi mindent? - néz a kezünkre Aaliyah.
-Nem, csak neked. - vágok vissza testvéremnek.
-Nagyon vicces vagy. - mondja mérgesen.
Odaadjuk mindenkinek a rendelését, majd visszaülünk helyünkre.
-Az én hibám az egész. - hallom meg fiam mondatát.
-Dehogy a te hibád Liam. Hogy jut ilyen eszedbe? - nézek rá döbbenten.
-Mérges voltam rá, hogy nem enged el veled a turnéra, és nem beszéltem vele. Még csak el sem köszöntem tőle mikor reggel kiszálltam a sulinál a kocsiból. - gördül le egy könnycsepp az arcán.
-Liam nem a te hibád. - mondom szemébe y Tudod beszéltem anyukáddal telefonon a baleset előtt, és azt mondta elenged a turnére. - erőltetek arcomra egy mosolyt.
-Komoly? - derül fel arca.
-Nagyon komoly. - bólogatok.
Végszóra pedig megcsörren a telefonom.
A menedzserem neve van a kijelzőn.
-Szia! - köszönök mikor felveszem.
-Szia! Hogy van Allison? - kérdezi kíváncsian.
Miután mindent részletesen elmondtam neki kicsit komolyabb hangra váltott.
-Shawn valamit tudnod kell. - kezdi - Már mindenki tudja, hogy van egy fiad.
-Mi? Honnan? - sápadok le.
Nagyon jó..
Már csak ez hiányzott....
-Egy kép került fel rólatok a netre ahol a korház büféjében épp rendeltek, meg az is ott van, hogy Liam apának szólított. Biztos valaki lefotózott titeket és beküldte valamelyik pletya oldalnak. - mondja a részleteket.
-Köszönöm, hogy szóltál, de most nem tudok ezzel foglalkozni. - mondom neki - Liammel kell lennem.
-Persze, ne aggódj, majd ém elintézem. Csak szólni akartam, hogy tudj róla. Most leteszem szia. - bontja a vonalat.
-Baj van? - kérdezi anya.
-A net tele van azzal a képpel amikor Liammel a büfében rendelünk. Meg, hogy azt mondja apa. - húzom el számat - De Andrew foglalkozik vele, most csak Liammel akarok lenni.
Ezután már nem beszélünk csak ülünk a váróban és várunk.
-Fiam mi most megyünk mert már 9 óra. - kelnek fel apáék a székről - Szerintem ti is menjetek haza, aztán majd reggel visszajöttök. Liam is ülve alszik már.
-Igazad van. - nézek Liamre aki vállamnak támaszkodva alszik - Liam ébresztő. - szólongatom.
-Igen? - riad fel.
-Gyere megyünk haza, majd reggel visszajövünk. - kelek fel a székről.
-Nem akarom anyát itt hagyni. - mondja két ásítás közben.
-Liam, anya fel fog épülni. Mire reggel jövünk már be is mehetünk hozzá. - mondom neki.
-Tuti? - néz rám.
-Biztos. - erősítem meg.
-Jó menjünk, de akkor holnap korán jöjjünk már jó? - kel fel a székről.
-Ha felébredsz egyből jövünk majd, megígérem.
-Akkor menjünk haza. - áll fel a székről ő is.
A kocsiban csak ketten ülünk.
Az út csendben telik míg a lakásomhoz nem érünk.
-Éhes vagy? - kérdezem mikor belépünk az ajtón.
-Nem. - ül le a kanapéra és csak néz maga elé.
-Mire gondolsz? - ülök le mellé.
-Ugye anya fel fog épülni? Ugye olyan lesz mint volt? - néz rám kétségbe esetten.
-Persze, hogy fel fog. És akkor együtt mehetünk majd hoki meccsre, meg ahova csak szeretnél. - mondom neki.
-De jó. - mondja ásítás közben.
-Menj aludni, mert már mindjárt elalszol. - mondom neki.
-Majd reggel megfürdök jó? - néz rám.
-Ahogy szeretnéd.
-Jó éjszakát apa. - megy a szobája irányába.
-Neked is Liam. - szólok utána.
Fél órával később mikor a szobámhoz megyek benézek Liamhez, aki már az igazak álmát alussza egy ilyen nap után.
A szobámban átöltözök pizsamára és befekszem ágyamba.
De az álom csak nem jön a szememre.
Egy elég hosszú éjjelnek nézek elébe.