Maybe Again (SZÜNETEL)

H U S Z O N H A R M A D I K

Allison Jensen szemszöge:

Hol vagyok?
Mi történik velem?
Fázok.
Hideg van.
Sötét van, nem látok.
Enyhe szúrást érzek.
Mi ez?
És akkor minden eszembe jut.
A veszekedés reggel Liammel.
A telefon beszélgetés Shawnnal.
A baleset.
Baleset?
Meghaltam?
Miért nem ébredek fel?
Félek.
Telik, múlik az idő, egyszer csak megérzem, hogy valaki megfogja a kezem.
Halkan beszél.
Nem értem mit mond.
Vajon miről beszélhet?
Egyszer csak egy fehér foltot látok meg magam előtt.
Elkezdek felé sétálni, de még mindig távolinak tünik, így futni kezdek.
A fehérség egyre csak nagyobb lesz.
Majd hirtelen kinyitom a szemem, de abban a pillanatban vissza is csukom a világosság miatt.
-Allie? - hallom meg valaki hangját.
Újra próbálkozok. Ezúttal lassabban, hogy szemem szokja a fényt. Most sikerül nyitva tartanom. Oldalra fordítom a fejem és megláom Shawnt.
Mit keres ő itt?
-Shawn? - szólalok meg, de hangom gyengesége meglep - Mi történik velem?
-Allie baleseted volt - kezdi - kritikus állapotban hoztak be a kórházba, majd órákig a műtőben voltál. Egyszer le is állt a szíved, de vissza tudtak hozni. Viszont egy hétig kómában voltál. - meséli el mi történt velem.
-És Liam? Liam hol van? - nézek körbe, de sehol sem látom a fiam.
-Liamnek vissza kellett mennie a suliba az évvégi dolgozatok miatt, de már három óra hamarosan itt lesznek Larával. - néz órájára.
És is odanézek.
Ekkor látom meg, hogy kezében az én kezem fekszik.
De nem húzom el.
-Ugye nem hagytad egyedül míg kómában voltam? - vonom kérdőre.
-Dehogyis. Mindig volt vele valaki. Ha nem én akkor a szüleim vagy Lara. De legtöbbet itt voltunk Liammel veled. - mosolyog rám.
-Köszönöm, hogy vigyáztál rá. - viszonzom mosolyát.
-Allie ez a legkevesebb, bármit megtennék érte. - nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy már másodszor hív az általa sokáig használt beceneven - Most pedig szólni kellene valakinek, hogy felébredtél. - nyomja meg a fejem mellett lévő nővér hívót.
Pár perc múlva pedig nyílik is az ajtó.
-Mi történt? - lép be aggodalmasan egy nővér, de mikor meglát csak mosolyog - Ó Ms. Jensen végre felébredt. Pillanat hívom az orvosát.
Ezzel ki is megy.
Nem telik el sok idő és újra bejön az orvossal együtt.
-Szép napot Ms. Jensen. Látom most már személyesn is megismerhetjük egymást. - mondja a középkorú orvos, majd folytatja - Elég komoly balesetet szenvedett, hogy mit ne mondjak. Az őrangyala jól végezte a dolgát. - mosolyog.
-Doktor úr mikor mehetek haza? - térek át inkább egy számomra nagyon fontos témára.
-Ms. Jensen ne siessen annyira még sehova. - lomboz le - Először el kell végeznünk néhámy vizsgálatot, hogy kizárjuk a maradandó károsodásokat.
-Értem. - szomorodok el.