Csalóka ~Yoongi FF~

32.

- Mit szerettél volna? - Kérdezte Yoongi, miután lenyelte a forró korty kávéját.

- Semmit - Ingattam a fejem ártatlanul, miközben én is jókorát szürcsöltem a még gőzölgő, karamellás kávémból.

- Akkor miért akartál találkozni velem? - Faggatott tovább.

- Kell külön indok rá, hogy a barátommal töltsek egy kis időt? - Vontam vállat és próbáltam nem paradicsom pirosra színeződni a saját szavaimtól.

Yoongi halványan elmosolyodott és egy újabbat kortyolt, de közben végig rajtam tartotta a szemeit.

- Szóval csak úgy kávézgatni akartál? - Kérdezte mindent tudóan.

- Hm - Bólintottam. - Ha már egy hete nem szóltunk egymáshoz - Próbáltam meg Kiko korábbi szavaival érvelni, amikkel engem is meggyőzött. - Gondoltam ápolom a barátságunkat.

- Csak nem hiányoztam? - Húzta egy szélesebb mosolyra a száját.

- Tanár úr, kérem! - Forgattam meg a szemeimet.

- Amikor tanár úrnak hívsz, eszembe juttatja, hogy veled való kapcsolatom titkos és egy kicsit a tilosban jár - Mélázott hangosan, miközben valahová a mögöttem lévő falra szegezte a tekintetét. - Ez tetszik.

- Baszki, Yoongi - Nyögtem zavartan és megingattam a fejem, mosolyogva.

- Ne káromkodj! - Szólt rám.

- Miért ne? Felnőtt vagyok - Néztem rá kérdőn.

- Büntetést kapsz.

- Hagyd már abba, még a végén egy egész tanár pornó alakul ki a fejemben - Nevettem fel, bár halálosan zavarban voltam.

- Most éppen arra gondoltam, hogy íratok veled egy hat oldalas házi dogát, hogy miért ne káromkodjunk - Magyarázta. - Te gondolsz itt folyamatosan rosszra.

*Yoongi POV*

Nevetve néztem, ahogy Jina lassan szétesik előttem. Nem véletlenül nyögtem be néha kétértelmű mondatokat, hiszen így már láthattam, hogyan is viszonyul hozzám. Tetszik, ahogy játszik, viszont halál aranyos, ahogy elpirul és zavarba jön a mondataimtól. Nagyon tetszett, ahogy reagált rám és én is nagyon jól éreztem magam vele.

- Ejnye - Sóhajtottam, miközben mosolyogtam. - Mióta nem voltál már férfival, kislány?

Jina hangosan nyöszörgött egyet a kérdésemre és megint a kis tenyerei mögé bújtatta az arcát, ahogy zavarba jött.

- Gőzöm sincs - Nevetett fel, ahogy a kezébe motyogta a választ.

- Elég gyorsan zavarba tudtalak hozni - Gondolkodtam hangosan. - Fél éve?

- Ó - Nevetett fel és hátra dőlt a székben, majd végre rám nézett. - Emeld még.

Felvontam a szemöldököm és megnyaltam a számat, ahogy elgondolkodtam, hogy lehet, hogy több, mint fél éve nem vitte ágyba senki ezt a szépséget?

- Tíz hónap? - Próbálkoztam tovább.

- Tovább - Sóhajtott mosolyogva.

- Ezt nem hiszem el - Ingattam a fejem. - Én voltam utoljára nővel tizenegy hónapja, az nem lehet, hogy te lekörözöl.

Jina szemei elkerekedtem és kinyílt a szája.

- Ne szopass! - Mondta letaglózva.

- Csak szeretnélek - Játszottam vele megint. - És mondtam, hogy nincs csúnya beszéd.

Jina az elég egyértelmű mondatomra megrázta a fejét és bezárta a száját. Zavartan megnyalta a száját és egy jókora pír kúszott az arcára.

- De nem, tényleg tizenegy hónapja nem volt senkim - Folytattam, mielőtt elájult volna.

- Hogyhogy? - Kérdezte kíváncsian.

- Nem volt rá megfelelő jelentkező - Vontam vállat, miközben mélyen a szemeibe néztem. - Szóval te? Egy éve? - Találgattam tovább a szingli életének a távolságát.

Jina megint felnevetett és megingatta a fejét.

 - Még tovább - Röhögött zavartan, de jókedvűen.

- Na jó, ezt már nem hiszem el - Nevettem fel én is. - Másfél éve?

- Annyi - Bólintott rá mosolyogva.

- Nem lehet - Ingattam a fejem. - Már rég felrobbantam volna.

- Szerinted miért mondom, hogy fejezd be a perverz beszólásaidat? - Mutatott rám az egyik ujjával, hogy nyomatékosítsa magát.

- És ha nem? - Vigyorogtam ördögien. - Mit csinálsz velem?

- Jézus - Forgatta a szemeit. - Egy hete nem beszéltünk, ez most túl sok - Nevetett hárítóan.

- Oka van, hogy nem kerestelek - Vallottam be, egy kicsit komolyabbra fordítva a hangom.

- Mégpedig?

- Egyrészt te is tudod, hogy el vagyok úszva a tanári teendőkkel - Mutattam fel az egyes számot az ujjaimmal.

A lány bólintott, hogy megértette.

- Másodjára - Adtam még egy ujjat a számokhoz - Az iskolában nem kereshetlek, az nagyon feltűnő lenne.

- Érthető - Bólintott.

- Végül pedig - Mutattam a hármast és sóhajtottam egyet. - Féltettelek.

Jina meglepődött a kijelentésemen. Kinyitotta a száját, hogy mondjon valamit, de végül becsukta, ahogy nem jutott eszébe semmi. Csak továbbra is megilletődötten és kérdőn nézett rám. Én csak kortyoltam még egyet a kávémból, arra várta, hogy feléledjen az agyfagyásból.

- Miért? - Kérdezte végül.

Lassan letettem a poharamat az asztalra és megvontam a vállam. Megnyaltam a számat és ránéztem.

- Tudod, hogy soha nem rejtem véka alá a véleményem, igaz? - Kérdeztem tőle, mire ő csak bólintott. - Mi tagadás, elég rég voltam már nővel és a hormonjaim az egekben vannak. Nem tudtam, hogy csak szexelni akarok vagy tényleg megkedveltelek.

- Ezért nem kerestél? - Sóhajtott. 

- Mhm - Bólogattam.

- És most? - Vont vállat lezserül. 

Lenéztem a poharamra és megforgattam egyszer, hogy a füle a másik oldalra kerüljön, aztán visszanéztem rá.

- Rohadtul kívánlak - Vallottam be. - De közben kedvellek is.