[TH] A szerelem ára 2012 {BEFEJEZETT} ✅

8. rész

- Oliver.... – súgta Sarah miközben fagyottan nézte a férfi asztalát.

- Oliver? Hol? – nézett Bill Sarahra, majd arra amerre a lány bámult. - Oliver? Ki az az Oliver? – nézett értetlenül Georg Billre. - A férje – mondta halkan, és jelentőségteljesen Georgra nézett. Tom felnézett az étlapja mögül a lányra, majd ő is arra pillantott amerre a férj ült. - Menjünk máshová? – kérdezte Tom Saraht nézve. - Nem, nem kell, maradjatok csak nyugodtan. Viszont én elmegyek, igazából nem is vagyok éhes – egy erőltetett mosollyal végig nézett a fiukon, majd gyorsan felpattant a helyéről és az ajtó felé sietett. - Legalább a kapucnidat tedd fel. Ilyen bozonttal kiszúrnak akár 1 km-ről is – szólt utána Tom epésen. - Tudom, tudom – mondta kicsit szemrehányó hangon Sarah és már el is tűnt. - Nem kéne nekünk is mennünk? – kérdezte Gustav. - Mi van, ha utána megy az a fazon? Nem valami szimpi – tette hozzá Georg. - Addig nincs gáz, amíg a helyén ül és kajázik – mondta Bill okoskodó hangon. - A gond az, hogy a csávó már nem ül az asztalnál – mondta csak úgy mellékesen Tom , majd felállt és az ajtó felé indult – Megkeressük Saraht és a furgonnal visszavisszük a stúdióba. A srácok összekapták magukat és kivágtattak a puccos étterem ajtaján. - Merre indult, látta valaki? – kérdezte Georg - Passz. Váljunk ketté és úgy keressük... – javasolta Tom - Ha nem lenne rajta az a kapucni! – mérgelődött már halkabban és a testvérével elindultak balra, Gustav és Georg pedig ellenkező irányba. Billék a sarokig együtt mentek majd ott két különböző utcába kezdték keresni a lányt. Borongós, hűvös idő volt, nem nézett senki furcsán a lányra mikor a kapucnit jó szorosan összehúzta az arca előtt. Csak a szemei és az orra látszódott ki, de még ezt is soknak érezte. Bele sem mert gondolni mi lesz, ha Oliverrel szemtől szembe találkoznak. A gondolattól végigfutott a hátán a hideg. A kilógó tincseket gyorsan visszabújtatta a kapucni alá, zsebre tette a kezeit és az egyik kis mellékutcába bekanyarodott. Ahogy egyre messzebb került a forgalmas városrésztől, úgy halkult el a környék és percekkel később már csak a cipője kopogását lehetett hallani. - Zsákutca? – nézett szembe a hatalmas épület falával, mikor az egyik kis utca végére ért – Teljesen biztos voltam benne, hogy a stúdióhoz fogok érni... - Nahát, csak nem a kis feleségem? - Oliver? – súgta halkan és a hang irányába fordult. Teljesen ledermedt. Ott állt pár méterrel előtte és Ő nem tudott merre menekülni. - Szívecském, már olyan régóta kerestelek – indult meg Sarah felé Oliver – erre mikor újra látlak, négy másik férfi társaságában ebédelsz? – állt meg a lány előtt, és ujjával végigsimított az arcán – Nem szeretem az ilyet, ugye tudod? Sarah éjfeketei szemei megteltek könnyel úgy nézett a férfi arcába. A torka teljesen kiszáradt, nem bírt megszólalni. - Oliver – ismételte a nevet alig hallhatóan, amit a férfi egy hatalmas pofonnal jutalmazott. A lány kibillent az egyensúlyából, a kapucni lecsúszott a hajáról. Az arca bal fele teljesen vörös volt, amit ekkor már könny áztatott. - Te kurva! – kapott Oliver Sarah karja után és visszarántotta maga elé – Megcsalsz, te lotyó? – ordította torkaszakadtából és egy újabb pofon csattant a lány arcán. Sarah szemeiből ekkor már patakokban hullottak a könnyek és próbálta a kezét kirángatni Oliver szorításából, de hiába. A következő pillanatban csak annyit látott, hogy a férfi újabb pofonra emeli a kezét, de egy hangos puffanás után a karján a szorítás enyhül és Oliver ájultan borul a mellkasára. Sarah kibillent az egyensúlyából és a tehetetlen testtel a földre esett. A lány értetlenül nézett körbe, aztán észrevette, hogy áll előtte valaki. Felnézett, és a tekintete Tom hatalmas barna szemeivel találkozott.