[TH] A szerelem ára 2012 {BEFEJEZETT} ✅

26. rész

Teodorán látszott a zavarodottság. A sok réteg smink alatt, alig észrevehetőek voltak a karikák a szeme alatt. Pajkosan csillogó sötét szemei most üresen bámultak el Sarah feje mellett. Tett néhány lépést a nagyszoba felé, majd megtorpant. Tom a teraszról kíváncsian kukucskált be s mikor felismerte a hívatlan vendéget szeme összeszűkült a dühtől. Valamit odasúgott Billnek, aki most Victorral beszélgetett, majd nagy léptekkel átvágtatott a hatalmas szobán, majd megállt Teodora előtt. - Mit akarsz? – kérdezte halkan és megragadta a lány felkarját. - Tom... – lépett közelebb a pároshoz Sarah, mikor látta, Tom milyen erővel szorítja Teodora karját. - Beszélnünk kell. Teodora hangja remegett a visszafojtott sírástól. Tom meglepetten pislogott néhányat, majd engedett a szorításán. - Mi történt? – ráncolta sötét szemöldökét a rasztás. Nagyjából egy éve ismerte Teodorát, de még egyszer sem látta ilyen... Milyennek is? Összetörtnek? Zaklatottnak? Bill és Victor hangos nevetés közepette lépett be újra a nappaliba, és indultak meg feléjük. Az énekes – testvéréhez hasonlóan – ráncolta szemöldökét, mikor felismerte Teodorát, ellenben Victorral, aki hatalmas mosolya még nagyobb lett, mikor meglátta a barna szépséget. Tom tekintete egy pillanatra Sarahra tévedt, majd újból megszorította Teodora kezét és eltűnt vele a folyosón. - Hát ő? – nézett utánuk Victor, mikor odaértek a bambán ácsorgó lányhoz – Egy újabb vendég? - Ő Tom barátnője. - De mit keres ő itt? - A desszert! Hozom a desszertet – próbált mosolyt erőltetni magára a lány, a még hitelesebb témaváltás érdekében - Ó, ez jól hangzik – mondta lelkesen Victor és visszasietett az asztalhoz. - Mit akart? – suttogott Bill, mire a lány csak megrázta a fejét. - Hozom a desszertet – mondta és otthagyta az énekest a hallban. Hogy mit akart Teodora? Oh, bárcsak tudná! Akkor ez a fura, baljós előérzete is megszűnne valószínűleg. Igaz, hogy Sarah még csak egyszer találkozott a lánnyal, de akkor elég erős benyomást tett rá. A kisugárzása, a mozdulatai, a mosolya az alakja. Minden férfi álma. Most viszont olyan volt, mint egy kísértet. Tény, hogy a smink és a ruha most is tökéletesen állt rajta, de az érzést, hogy baj van, ezekkel nem tudta leplezni. Gondolataiba merülve lépett be a konyhába, de szinte azzal egy időben vissza is. Tom és Teodora a konyhában beszélgettek. A lány lélegzetvisszafojtva simult a falnak, reménykedve, hogy nem vették észre. Hallgatózzon? De, hát az olyan gyerekes... - Nyögd ki végre, mi van – Tom hangja nyugodt, de sürgető volt. Ő is ugyan olyan kíváncsi volt, mint a gyerekesen hallgatózó Sarah. - Nem tudom... – mondta Teodora halkan és bizonytalanul. Sarah pár centivel közelebb lépett az ajtóhoz, hogy jobban hallja miről beszélnek. - Mit nem tudsz? - Nem tudom ki az apja. Sarah szemei elkerekedtek. Apa? Ez azt jelenti... - Terhes vagy? - Tom fenyegető lassúsággal ejtette ki a szavakat. Sarah akaratlanul is megborzongott, ahogy maga elé képzelte fagyos, rémisztő tekintetét. - Azt hiszem... - Mi az, hogy azt hiszed? – Tom hangja visszhangzott a konyha magas falai között. Sarah óvatosan kukucskált be az ajtón, imádkozva, hogy ne vegyék észre. Tom fel s alá járkált Teodora előtt, aki az egyik bárszéken ücsörgött. Úgy kuporgott a széken, mint egy kisgyerek. - A férjed tud róla, hogy terhes vagy? Tom szavai sokként érték Saraht. Férj? Tom egy férjezett nő szeretője volt? Döbbenten bámult maga elé, fejét a hideg falnak döntve. - Isten ments! Tudod mennyit utazik, három hónapja nem feküdtem le vele. - Ki lehet az apa? Gondolkodj! - Van két srác a bárból, talán valamelyik. Vagy... – akadt meg egy pillanatra a lány – Vagy te. - Tessék? – nevetett fel keserűen Tom – Mi mindig védekeztünk. - A legutóbbi alkalommal nem. - Azt mondtad gyógyszert szedsz! - Szedtem is, de volt, hogy elfelejtettem... – suttogott bizonytalanul Teodora. - A picsába Dora! Tom kétségbeesett, dühös kiáltása tőrdöfésként hasított Sarah szívébe. Nem lehet, Tom nem lehet Teodora gyerekének az apja. Az nem lehet, nem, nem, nem! Sarah mániákusan mantrázott magában, mikor agyába villant egy gondolat. Tom és Teodora mikor is feküdhettek le utoljára? Nagyjából egy hónapja? Kettő? De hát akkor Ő már a Kaulitz villában lakott,.. elméletileg akkor már együtt volt Tommal... Nem! Sarah pánikszerűen kapta szája elé a kezét, mikor elérte a felismerés. Tom azután is találkozgatott Teodorával, hogy Ő ideköltözött és összejöttek. Torkában hatalmas gombóc növekedett, szemeit égették a sós, el nem sírt könnyek. - Még nem csináltál tesztet?! – Tom éles hangja rázta fel baljós gondolataiból Saraht – Dora! - Nem volt alkalmam rá – kezdett magyarázkodni Teodora. - A rohadt életbe! Most azonnal elmegyünk és veszünk egyet! A következő pillanatba Tom hangos rohamléptekkel hagyta el a konyhát, mögötte szorosan Teodorával, ám pár lépéssel később megtorpant. Megfordult és egyenesen Sarah ébenfekete szemeibe bámult. - Ha visszajöttem beszélünk – mondta, már-már bocsánatkérő hangon, mire Sarah csak némán bólintott egyet. Oh, igen. Lesz mit megbeszélni...