Lysande Haddock árvaházban nőtt fel, így egész életében ott lebegett a feje fölött a kérdés: Ki is ő valójában, hová tartozik?
A huszonhárom éves lányt csupán különös, sárkány alakú medálja emlékezteti múltjának egy apró töredékére, valamint különös...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
— Lys, ez csodálatos! — Valka boldogan zárta karjaiba hazatérő lányát. — Mindig tudtam, hogy nagy feladatra vagy hivatott!
— Köszönöm, anya.
— Na, és hogyan tovább?
— Holnap kezdek Gothinál.
— Nagyszerű! Izgulsz már?
— Az igazat megvallva, igen. — Lys fáradtan lehuppant a székére.
Valka mellé ült és a karjára tette a kezét.
— Ne aggódj, minden rendben lesz. Gothi úgy látja, hogy a nyomdokaiba léphetsz. Erre eddig még soha senkivel nem volt példa. Csak te vagy képes rá. Apád és én hiszünk benned.
— Tőle hallottad a hírt, ugye? — mosolygott Lys.
— Igen, Bélhangossal mesélték. Hablaty tudja már?
— Még nem.
— És bárki más?
— Ööö... Eret — pirult el a lány. — Elmondtam neki.
Valkának felszaladt a szemöldöke.
— Igazán? Mikor?
— Ma délután összefutottunk, és szóba elegyedtünk. Repültünk egyet, és közben sokat beszélgettünk. Jól kijövünk egymással — vallotta be szégyenlősen Lys, és aggódva pislogott édesanyjára. Valka sejtelmesen mosolygott. — Várj... te tudtál erről?
— Sejtettem. Láttam, hogy néztek egymásra. Ismerem ezt a pillantást — nevetett a nő.
— Csak nemrég ismertem meg, de nagyon... kedvelem őt — ahogy a lány kimondta, akkor tudatosult csak benne igazán. — Azt mondod, hogy... ő is?
— Ebben biztos vagyok... és nagyon örülök neki — Valka újfent megajándékozta lányát egy öleléssel. — Eret rendes fiú.
— Tudom — mosolygott Lys. — Hűha, anya, te hihetetlen vagy! Előtted aztán nincsenek titkok!
Mindketten elnevették magukat. Ekkor lépett a házba Hablaty és Pléhpofa.
— Sziasztok! — köszönt a családfő. — Hát, itt meg mi történt?
— Csak egy kis anya-lánya beszélgetés. — Valka lopva Lysre kacsintott.
— Gratulálok, Lys, hallottam a hírt — mosolygott Hablaty. — Jó gyógyító leszel.
— Kösz, Hablaty. Hát, remélem.
— Biztos is. Hiszen apát is megmentetted.
— Úgy van! — helyeselt Pléhpofa. — A lányom lesz a valaha volt legjobb gyógyító a szigeten.