Lysande Haddock árvaházban nőtt fel, így egész életében ott lebegett a feje fölött a kérdés: Ki is ő valójában, hová tartozik?
A huszonhárom éves lányt csupán különös, sárkány alakú medálja emlékezteti múltjának egy apró töredékére, valamint különös...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Lys percekkel a sárkánylovasok távozása után még mindig az eget bámulta.
— Minden rendben? — lépett hozzá Valka.
— Ööö, igen, persze... csak elkalandoztam — tért magához a lány. Belekarolt az anyjába, így sétáltak a falu felé. — Hát, úgy látszik, magunkra maradtunk.
— Ne félj, nem lesz semmi baj — nyugtatta Valka.
— Anyád jól mondja — bólogatott Bélhangos. — Vikingek vagyunk, mindent megoldunk. És mindent kibírunk...
— Így van — helyeselt Pléhpofa. — Ne aggódj, lányom, minden rendben lesz.
— Remélem. — Lys gondterhelten sóhajtott, és a sárkánylovasokra gondolt.
A következő pár napban a Haddock-lány megkezdte gyógyítói pályafutását, mint Gothi helyettese. Noha még a másik világban orvosi egyetemre járt, Hibbanton pedig Gothitól tanult, eleinte bizonytalan volt. De ahogy a pozitív visszajelzésekből látta, hogy jól csinálja, fokozatosan belejött és felbátorodott, a végén pedig már teljesen magabiztosan kezelte a pácienseket. A sziget népe is elégedett volt a helyettes gyógyítóval, szülei pedig büszkék voltak Lysre, hogy sikerült felnőnie a feladathoz, és megállta a helyét.
— Vérbeli gyógyító — mondta meghatottan Valka.
— És harcos — tette hozzá Pléhpofa.
Az egykori törzsfő nem beszélt mellé — Lys ugyanis a gyógyítás mellett továbbra is komolyan vette a harcot, sőt, az utóbbi időben még keményebben gyakorolt. Százszorszéppel is sokat edzett, már tökéletes összhangban tudtak együtt küzdeni.
Egy ízben Valka mosolyogva meg is jegyezte:
— Szerintem egy harc során minden rendben lesz.
Lys, amikor tudott, segített az anyjának a sárkányokkal, és a sziget védelmének megszervezéséből is jelentősen kivette a részét. Apjával és Bélhangossal a lehető legerősebb védelmet állították fel a szigeten — Valka közreműködésével pedig még a sárkányokat is kiképezték a sziget védelmezésére.
Amikor mindennel készen álltak, Pléhpofa összecsapta a tenyerét, és így szólt:
— Szép munka volt mindenkitől.
— Akkor, ezzel is megvolnánk. Ki jön ünnepelni? — kérdezte vidáman Bélhangos. — Azt hiszem, otthon van még nálam egy kis jaklikőr... igen, lennie kell valahol.
— Ideje visszamennem dolgozni — mondta Lys. — Habár, nem tudhatom, mikor van rám szükség. Ha valakinek valami baja van, majd jön és szól.
