Lysande Haddock árvaházban nőtt fel, így egész életében ott lebegett a feje fölött a kérdés: Ki is ő valójában, hová tartozik?
A huszonhárom éves lányt csupán különös, sárkány alakú medálja emlékezteti múltjának egy apró töredékére, valamint különös...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Éles villanás. Becsapódó sárkánytüzek. Egy lángokban álló falu. Emberek sikoltozása. A háttérből egy hatalmas sárkány figyel — ám ekkor egy kisfiú ront rá, kivont karddal a kezében.
— Végzek veled, te sárkány! Te irányítod a többit! Te okoztad a falu pusztulását! Ááá! — fut felé, ám vad harci üvöltése fájdalmas ordításba csap át.
A sárkány a fogaival lustán megragadja a fiút a karjánál, és könnyedén odébb hajítja, akár egy egyszerű krumpliszsákot. Megfordul és lassú léptekkel elcammog.
— Megbánod még! — hörög a porban fetrengő fiú, és a vérző csonkot markolássza a válla helyén. A sárkány tőből letépte a karját. — Megkeserülöd, hogy elpusztítottad a világ legnagyobb sárkányölő faluját! — emelkedik fel a földről. — Már csak ezért is túlélem! — rázza a megmaradt öklét a távozó lény felé, majd térdre rogy, és köhögve visszahanyatlik a porba. — Úgy foglak kínozni, ahogyan te tetted velem — ígéri vészjóslóan.
Vált a kép. Mélyen és szélesen tátongó szakadék szélén áll az előbb látott, hatalmas sárkány. A lény keserves üvöltésébe beleremeg a föld. Próbál védekezni, de hiába — páncélos sárkányok tömkelege fúj tüzet felé. A sárkány lezuhan.
A következő képsoroknál a szakadékba szorult, kövek alá temetett sárkány feje fölött egy fekete hajú férfi köröz a lándzsájával, vad ordítások kíséretében. A sárkány számára nincs menekvés. Szemei tágra nyílnak a kétségbeeséstől, reszket, mint a nyárfalevél. Az őt ért megpróbáltatásoktól már alig él. Megadóan lehajtja óriási fejét. A férfi jobb lábával elégedetten rátapos.
— Mostantól az enyém vagy — közli nyers, reszelős hangján. A fenséges lény szomorúan beletörődik sorsába.
Vakító fénysugár, és kitisztul a kép.
Lys a gnúvad igéző tekintetével találta szembe magát. Kezét még mindig a sárkány óriási fején nyugtatta.
— Mindent értek...
— Nem! — ordította Drákó. — Öld meg a Haddock-lányt! Gyerünk, végezz vele!
Ám már késő volt — a gnúvad nem hallgatott rá. Lysnek sikerült megszelídítenie a sárkányt.
— Hát, rendben... — A férfi eszelősen vicsorgott. — Győztél, Haddock-lány. Igen, te nyertél. Nem sikerült elvennem a sárkányaitokat, és bosszantó módon az életedtől sem tudtalak megfosztani... téged — búgta vészjóslóan. — De a sárkánymestert még megölöm!
Drákó teljes erőből Hablatynak ugrott — azaz ugrott volna, de Fogatlan résen volt. Egy jól irányzott plazmabombát repített a férfi felé, aki a lökés erejétől a tenger irányába zuhant. Ugyanebben a pillanatban a gnúvad jeget köpött gazdájára.
