Egy pillantás elég

3.fejezet

Érdeklődve fordultam a hang irányába, enyhe aggodalommal. Egy platinaszőke csaj állt a pult mögött. Haját egy gumival összekötve. Fekete csőnadrágja fájdalmasan szorult a lábaira,fehér pólója mélyen kivágva. Nem foglalkozva a vendégekkel kényelmesen előre dőlt,ezzel láthatóvá téve melleit. Esküszöm én szégyelltem el magam ennek a csajnak a láttán.

-Ha eltennéd a melledet és megvárnád, amíg a barátnőmnek segítek ajándékot keresni, akkor pár perc és megyek

Elállt a lélegzetem a barátnő hallatán. Ahogy észrevettem nem csak nekem. A csaj kikerekedett szemmel állt egy percig majd kimérten végigmért. Fújtatva elvonult-gondolom a raktárba-én pedig értetlenül fordultam a srác-ezek szerint Nathan-felé.

-Ne haragudj-vakarta meg zavartan a fejét-csak eléggé nyomul rám a csaj és egy ideje már az agyamra megy.

-Nem, dehogy haragszom-hadartam el

-Nos Aphridté! Most, hogy hallottad a keresztnevemet, szerintem bemutatkoznék. Nathan Hyde.

-Jessica Morgan, de hívj csak Jess-nek.

-Hm... nekem az Aphrodité jobban tetszik-vakarta meg enyhén borostás állát.

-Akkor csak a te kedvedért leszek Aphrodité Morgan

Nathan megajándékozott egy szívből jövő nevetéssel.

-Azt hiszem meg akarlak ismerni-nevet fel

Hátravezezett a bolt hátsó részéhez, ahol ritka hangszerek és kiegészítők voltak, majd magamra hagyott, hogy nézelődjek kedvemre. Nem kellett kétszer mondani. Egyből végignéztem, hogy melyik van meg a bátyámnak és csalódottan vettem észre, hogy sajnos nem tudom neki megvenni azt az egy hangszert ami nincs meg neki mert túl drága.

-Talán baj van?-kérdezte Nathan mikor visszajött

-Elég drágák itt a hangszerek.

-Nem tudod megvenni mi?

-Talált süllyedt.

-Na akkor Aphrodité, amiért annyira szórakoztattál pénteken, olyan árengedményt adok most neked és majd ha ki tudod fizetni akkor elhozod.

Elakadt a lélegzetem. Nem is ismer ez a srác mégis tesz nekem egy ekkora szívességet. Amennyi pénz volt nálam azt azért odaadtam, hogy ne bukjon le. Majd hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem meddig dolgozik.

-Hatkor leváltanak. Miért?

-Lenne kedved elmenni mondjuk csocsózni?

-Na még ilyen randi ötlettel se áltak elő-nevette el magát

-Ki mondta, hogy randira hívlak?-vontam fel a szemem érdeklődve

-Én! Ez pedig pontosan elég.

Felnevettem amitől mosolyra húzódott a szája. Lehet az, hogy még csak második napja ismerem, mégis valami különöset érzek? Valami olyasmit amit eddig nem. Ez a srác elképesztő. Szinte már tökéletes. De tökéletes férfi nincsen. Kell lennie valami hibának benne.

-Szóval akkor lenne kedved elmenni?

-Ó Aphrodité! Nekem lenne de emlékszel, hogy mondtam, hogy ideiglenesen ez a munkahelyem. Fél hétre kell mennem a másik helyre aláírni a papírokat, hogy hétfőtől egy olyan munkába kezdjek bele, amit örömmel fogok tenni.

-Nocsak! Majd izgatottan várom a beszámolót. Itt van a telefonszámom ha esetleg szeretnél még hétvégén találkozni.

-Megtisztel hölgyed

Gyorsan lefirkáltam egy cetlire a telefonszámomat, majd szaladtam haza, ugyanis már későre járt. Nem tudom mi lesz köztünk Nathannel, de kíváncsian várom a folytatást