Kívánlak...

6. FEJEZET

-Minden rendben lesz.-Mondja miközben lenyalja a vért a vállamról.

Olyan jó érzés az ha valaki törődik az emberrel. Bár én már nem is tudom, hogy ember vagyok-e. Sok minden kavargott a fejemben a elmúlt egy órában, például, hogy hogy a faszba lettem egy kibaszott vérfarkas?! Nos igen, ez a legnagyobb kérdés. Nemrég még csak egy átlagos ember voltam most meg már embereket ölök miközben egy farkas vagyok. Igazán gyors váltás volt, mit ne mondjak. Roman állandóan azt mondogatja, hogy minden rendben van meg mit tudom én. Hát mi a fasz van rendben?

-Gyere ide Peter.-Szól Roman mikor kilépek a fürdőből. Lemostam magamról a vért mert eléggé undorító volt aza sok vér. Szétnézek a szobában ahol a lány meghalt. Már sehol sincs a hullája és vért sem látok.

-Hova tűnt a hulla?-Kérdezem a szemébe nézve. Megrántja a vállát.

-Az már legyen az én gondom. Most pedig engedd meg, hogy elmondjam mi is történt veled.-Leül az ágyra és megpaskolja maga mellett a helyet.

-Nem morbid egy kicsit, hogy most leülünk oda beszélgetni ahol nemrég széttéptem egy lányt?-Kérdezem miközben beletúrok a kissé vizes hajamba.

-Hát kinek mi a morbid, nekem ez még nem az.-Elneveti magát.-Na gyere már!-Odamegyek és leülök mellé majd felé fordulok.-Nos, az apád ugye három éves korodban elment és elhagyta anyádat. De ő nem azért ment el mert nem volt felelősség érzete, pontosan fordítva, éppenséggel azért ment el mert téged akart védeni ugyanis úgy hitte ha emberek között nősz fel akkor nem fogsz átváltozni.-Amit mondd az már-már teljesen hihetetlen. Eddig teljes szívemből utáltam apámat amiért anyámat csak úgy elhagyta és nem törődött velünk. Bár ezek szerint a nagy semmiért hagyott ott minket szóval nem az eszéért lehet ő sem híres.

-Tehát ő csak engem akart ebből az egészből kihagyni?-Kérdezem homlok ráncolva.

-Pontosan, ő csak védeni akart.-Feleli Roman. Vajon ő is vérfarkas? És ha igen akkor öli a városban az embereket?

-És ő él még vagy meghalt már?

-Igen még él és ő az egyik ok amiért itt vagyok, a másik ok pedig már az én problémám, csak ez tartozik rám.-Mélyen a szemembe néz.-És azért nem ő jött mert nem jöhetett. Sok hülyeséget csinált amiért a büntetését tölti jelenleg is.

-Hát ezen nem lepődőm meg.-Elnevetem magamat.-És akkor te is ilyen vérfarkas vagy?

-Nem dehogy vagyok vérfarkas! Ha az lennék én öngyilkos lennék!-Feleli és mintha még a hideg is kirázta volna.

-Köszönöm szépen ez kedves! De akkor te ember vagy?-Kérdezem, bár gondolom, hogy az, mondjuk már ki tudja.

-Ennél már nem mondhatok többet. Neked most majd megkell tanulnod uralkodni magadon amiben természetesen segíteni fogok.

-Mi az, hogy nem mondhatsz többet, így hogyan bízzak meg benned? Mi a második ok amiét itt vagy?-Lefogom a karját, hogy nehogy elmenjen a fejét pedig magam felé fordítom.-Szóval, miért vagy itt?

-Ha leveszed rólam a kezedet akkor elmondom.-Leveszem róla a kezemet mire megigazítja magán a ruháját.-Gondolom te is tudod, hogy van egy gyilkos a városban. Nos, nekem őt kell levadásznom és megölnöm. Ugyanis a kis gyilkosunk egy vérfarkas, méghozzá egy kibaszott erős vérfarkas.-Már meg sem tudok lepődni azon amit mondott. Szóval egy vérfarkas öli az embereket sorjában, így már érthető, hogy miért voltak a hullák szétmarcangolva.

-Rendben akkor segítek elkapni.-Felnevet.-Figyelj, ha segítek akkor nekem is könnyebb lesz megtanulni uralkodni magamon és használni az erőmet! Meg amúgy is, ha nem mehetek veled akkor egyedül keresem meg.

-Hát jól van. Gyere velem, de csak akkor maradhatsz ha nem leszel nagyon útban!-Bólintok egyet.-És erről az egészről senkinek egy szót se!

-Nyílván nem mondanám el, meg amúgy sincsenek barátaim szóval nagyon nem is lenne kinek.-Felnevet. Hihetetlen, hogy mi még ilyenkor is tudunk nevetni. Valami belül nem biztos, hogy teljesen okés nálunk.

Örülök, hogy segíthetek Romannak. Végre van egy célom amit elakarok érni. Megfogjuk keresni a gyilkost és megöljük és aztán végre én is érezhetem magam valakinek. És igazából annak is örülök, hogy Roman közelében lehetek. Mellette biztonságban érzem magamat, mintha nem lenne előttem akadály.