•αloɴe | мαrcυѕ & мαrтιɴυѕ ғғ.•

S01E03

,,Nem baj, ha leesel. Az se számít, ha elbuksz, vesztesz, vagy vétkezel. A gond az, ha nem tudod, miért."
/Müller Péter/

-Megvárlak kint.-mondta boldogan Marcus.
Nagyon jó volt vidámnak hallani. Egy pillanatra abbahagytam a pakolást és elgondolkodtam. Mind a ketten furán viselkednek velem. Mi van ha az egyikőjük többet érez irántam?! Van egy ilyen megérzésem,bár remélem,hogy ez kivételesen nem lesz igaz.
-Jössz már? 1 hétre jössz,nem kell sok cucc,meg amúgy is bármikor átugorgatsz,ha kell valami.-szólt be a nyitott ajtón.
Abbahagytam a gondolkodást és a pakolást is egyben. Bezártam az ajtót és elindultunk.

#Marcus szemszöge#

Annyira zavar Martinus viselkedése,látszik,hogy szerelmes Elizába. Meg kell beszélnem vele ezt sürgősen,mert szerintem mindketten belezúgtunk Elizabethbe. Nem szeretném olyan ciki és rossz helyzetbe hozni,hogy mind a ketten nyomulunk rá. Amint hazaértünk,beszélek a testvéremmel. Viszont ki kell használnom az alkalmat,hogy nincs itt Tinus.

#Újra Elizabeth szemszöge#

Sétáltunk és egy ideig kínos néma csend volt. Marcus hangulata megváltozott. Kicsit letört volt.
-Marcus mi a baj?
-Igazából sokkal jobban érzem így magam,hogy csak ketten vagyunk itt. Mármint,hogy nincs itt senki más rajtunk kívül.
-Ahhhaa hát ömm igen
Kissé megijesztett ezzel,nem szokott ilyeneket mondani.
-Amúgy meddig tart a téli szüneted?-kérdezte Marcus.
-2 hét van még azt hiszem. Bár a történtek után nem akarok visszamenni..
-De hát miért? Ott van a sok barátnőd,most lehet két barátodat elvesztetted,de a többiek?
-Marcus le vagy maradva.. Mivel én nemrég jöttem ebbe a suliba és úgy hallottam,hogy előtte mindenki Hannah barátja volt,mostanra pedig már alig vannak. Már 5 barátnőmet tudom,hogy utálnak,plusz a sulis kosárcsapatot is elfelejthetem,mivel John elmondja a többieknek,hogy mit csináltam.
-De hát ő csalt meg.
-Igen,ez így van,de mivel én még viszonylag új vagyok,ezért senkit se fog érdekelni. John a nagymenő az iskolában,mindenki hisz neki.
-Hát értem,sajnálom.-mondta Marcus,miközben megérkeztünk. Amint beléptem az ajtón,Martinus már futott is le a lépcsőn. Meg akart ölelni,de látta,hogy Marcus is itt van. Köszöntem mindenkinek,aki otthon volt. Emma az egyik barátnőjénél volt. A szülők éppen sétálni készültek. Egyedül maradtunk a srácokkal. Úgy gondoltam,ideális alkalom lenne,hogy megbeszéljem velük,miért ilyen furcsák. Elmentek a szülők,de mielőtt beszéltem volna a fiúkkal,kipakoltam egy szekrénybe ami a vendégszobában volt.

#Marcus szemszöge#

-Martinus,gyere! Beszélnem kell veled.
-Mondd!
-Szerelmes vagy Elizába?
-Őszintén?
-Igen,légyszives.
-Aha... De nem tudom miért érdekel téged.
-Csak érdekelt,mert láttam,hogy elég fura vagy.-fejeztem be a beszélgetést.
Már csak ez hiányzott. Én és az ikertestvérem ugyan abba a lányba lettünk szerelmesek. Hihetetlen! Nem tudom,hogy mit kezdjek,de Tinus nem tudhatja meg,hogy én mit érzek.

#Eliza szemszöge#

Végeztem a bepakolással,ezért tudtam beszélgetni a fiúkkal.
-Na srácok! Lenne hozzátok egy kérdésem. Miért viselkedtek olyan furán mostanában,amikor megláttok engem? Mondjátok el őszintén,nem haragszok meg.
-Eliza! Ezt neked úgy akarom elmondani,hogy Marcus ne hallja!-kért meg Tinus.
-Jó,felőlem.
Marcus kiment.
-Hát Eliza az van,hogy egy ideje én már amikor meglátlak,valami teljesen más érzés fog el,mint régen. Azt hiszem,hogy szerelmes vagyok.
-Belém??
-Igen.. Csak ennyit akartam mondani.
-Ez váratlanul ért. De köszönöm,hogy elmondtad nekem.-köszöntem meg,miközben megöleltem.
Marcust behívtuk,bár ő semmit se akart mondani. Női megérzések most se csaltak. Éreztem,hogy ez lesz. Nem szeretném Martinust elszomorítani,ezért nem is mondtam meg neki,de én mind a kettőjüket csak barátnak tekintem. Szerintem most még nem lenne annyi erőm,hogy máris túllépjek Johnon.
X boxoztunk együtt,meg filmet néztünk,mint az igazi testvérek. Nagyon jól éreztem magamat,hiszen a két egyetlen,ám igaz barátommal voltam és leszek 1 hétig. Kis idő múlva hazaértek a szülők és már Emma is velük volt. Amint megláttuk egymást Emmával,odaszaladtunk és megöleltük egymást. Nagyon de nagyon szeretem Emmát. Igazi kis hercegnő. Mivel még nem volt annyira sötét,Emma kiharcolta,hogy négyen menjünk ki és építsünk hóembert az udvaron. Nagyon jó móka volt. Hirtelen megláttunk valamit nem olyan messze a háztól...