•αloɴe | мαrcυѕ & мαrтιɴυѕ ғғ.•

S01E27

Leilával elindultunk,de a bejáratnál egy váratlan dolog várt minket.
Az üzlet zárva volt. Ez egy keddi napra esett,ezért nem értettük,hogy mi oka lehet. Nem foglalkoztunk vele,beültünk a Mekibe,mert éhesek lettünk a semmitől. Kellemetlen meglepetésemre Martinus egy lánnyal beszélgetett ott. Egy kis időre ezt is leszartam,de csak addig,amíg megvettük a kaját,mert éhesen nem lehet balhézni.

Leültünk egy asztalhoz,ahonnan ráláttunk Tinusékra.
Felcsaptunk kémeknek. Tökéletes páros lennénk Leilával,nem? Kell a fenének a tanár állás,ha kiváló kém lehetek.

Egy percig se gondolkodtam el ezen,hisz én ahhoz túl hülye vagyok,hogy mások után nyomozzak.

Gondolataimat elhesegettem,és koncentráltam az evésre. Sajnos ez nem sikerült,mert Tinus és az a hegyi majom csajszi megölelték egymást. Amikor elindultak,hogy lerakják a tálcákat,meg a szemetet kidobják,megijedtünk,mert felénk vették az irányt.

Ki az a szerencsétlen,aki akció közben az a cucc mellé ül,ahová kidobják a szemetet meg stb??? Hát persze,hogy mi,erről beszéltem,túl agyibetegek vagyunk.

A kajába és az evésbe temetkeztem. A hamburgerem tiszta hajszálas lett,mert a nagy fejemet eltakartam a hajammal,de közbe a zabálást is folytattam.

-E-Eliza?-dadogott Tinus,miközben a hajamat a fülem mögé tette.
-Tinus? Áá milyen kellemes meglepetés? Várjunk,mit keresel itt ezzel a lánnyal?
-Hát izé... Ő egy volt osztálytársam. Összefutottunk az utcán,és beültünk ebédelni. De nyugi,csak barátok vagyunk.
- Zárva volt a ruhaszalon,így bejöttünk felzabálni mindent.-mentett ki Leila,mert látta,hogy elkeseredtem.
-Fura,pedig kedd van. Na mindegy,otthon találkozunk,sziasztok.-ment el Tinus és az a csajszika.

Kiborultam,mert engem 10 év alatt egyszer se vitt el ebédelni. Nem mintha minden álmom lett volna,hogy egy gyorsétteremben "randizzunk", de akkor is,szarul esik,hogy egy ilyen kecske csajjal meg elmegy.

Nah jó,a kecskék cukik.

-Engem sose vitt el ebédelni...
-Nemár... 10 év alatt egyszerse?
-Nem,de nem vagyok már hisztis tini,felnőtt nő vagyok,nem leszek gyerekes.
-Csak szerintem hasonlított a csaj egy kecskére?
-A kecskék igenis cukik,ez a karfiolcsaje meg nem volt az.
-Karfiolcsaje? Vakoltkarfiolcsaje.-nevetett Leila.
-Hallod ennek tudom mi volt a neve. Martinus már említette. Valami Molly.
-Vakoltkarfiolcsaje Valami Molly.-viccelődött tovább.
-Hmm hiányzik még valami. Hegyi Vakoltkarfiolcsaje Valami Molly.-ennél már annyira röhögtünk,hogy kiköptem a krumplit,és mindenki minket nézett.

Az egyik ilyen mekis odajött,majd szépen kizavart minket. Nagyszerű,ez a Hegyi Vakoltkarfiolcsaje Valami Molly miatt már nyugodtan a fejemet se tudtam tömni.

Leilával elmentünk a közeli plázába vásárolni.

Bementünk a Zarába,ahol egy érdekes veszekedést láttunk.
Hegyi Vakoltkarfiolcsaje Valami Molly szelleme most is kísért minket. Egy vele egykorú lánnyal veszekedett. Látszatra egy MMer volt,hiszen a pólóján Mac és Tinus képe mosolygott vissza.

-Akkor sem a tiéd!-ordított a fan.
-Mert talán kié?
-Elizáé.
-Jaj azé a csitrié?
-Ő NEM AZ.-vitázott vele a fan.
Ennek a vitának hamar vége lett,mert a pénztáros vagy mi az kizavarta őket.
Ki tudja miről volt szó,de ez a karfiol nem érdekel.

Ohh jut eszembe,rég ettem karfiolt.

Csak a Zarában kicsit több,mint 1 órát voltunk. Vettünk néhány jó kis ruhát nekem. Bementünk még néhány boltba,de nem akartunk nagyon sokáig lenni.
Martinus SMSt küldött.

Szia Eliza! Remélem nem azért vagy még mindig a városban,mert haragszol. Tudom,hiba volt,hogy nem szóltam.

Szia Tinus! Leilával valahogy jobban elvagyok ;)
Amúgy majd számíts,hogy csak este megyek,mert nem tudom. Bár Leilának programmja van,majd valahol elleszek.

Miért nem jössz haza? Haragszol?

Csak rosszul esett,mert engem sose vittél el ebédelni,de ezt a lánykát pedig igen. Na m1,majd megyek.

Semmi kedvem nem volt hazamenni.

Leilával befejeztük a vásárlást,és hazakísért. Szerencsére csak a szomszéd utcáig jött velem,így nem kellett magyarázkodnom.

Már sötét volt,és az eső is esett. Én pedig,hogy hol voltam? A házunk előtt ültem és sírtam egy padon.

Valaki leült mellém,majd megölelt. Felnéztem,Tinus volt az. Felálltunk,majd bementünk a házba. Nem szóltunk egymáshoz.

Bementem a szobánkba,majd az ablak előtt megálltam,és bámultam a semmit.

Nem vagyok fogyatékos,de valahogy ehhez volt kedvem.

Tinus lépteit hallottam. Közeledett,mire én megfordultam.
Behúnytam a szemem,ezzel mutatva,hogy elegem van.
De ő máshogy értette. Végignyalta a számat,majd lágyan megcsókolt és a falhoz tolt.
Nem toltam el,mert így éreztem igazán,hogy szeret,és nem cserél le.

Helloh! Kicsit hosszabb lett,mint terveztem,de jött a karfiol ihlet😂. Amúgy utálom a karfiolt. :(
Ha tetszett vote+komment🔥🔥