S01E16

497 45 1
                                    


,,Aki elutazik, annak egyszer vissza is kell jönni."
/Szamer/

-Martinus Gunnarsen teljesen jól van,holnap mehet is haza.-jelentette ki az orvos.

Annyira megörültem,hogy Marcus nyakába borultam. Selena ezt nem nézte jó szemmel. Amint megengedték,bementünk Tinushoz. Mindenki boldog és vidám volt,kivéve Selena. Észrevettem,hogy van valami baja,ezért különhívtam beszélgetni. Nem volt hajlandó semmit mondani. Martinusnak Gerd Anne hozott ebédet,mivel a kórházak nem az ételekről híresek. Olyan jó izűen evett. Ha az arcán a sebek nem látszanának,azt hinnénk,hogy semmi se történt vele,annyira életvidám volt.
Öt szerencsés rajongót beengedtek hozzá,de megbeszéltem velük,hogy ha lehet,most ne kérjenek aláírást és ne készítsenek képet,mivel jelenleg kórházban tartózkodik,nem egy koncerten. Be is tartották. Tinus is sokkal jobban lett,amikor a fanokkal kicsit többet tudott beszélgetni,mint egy-egy koncerten vagy M&G-n. Persze Marcust se hagyták ki. Nagyon aranyosak voltak,mindenki jobbulást kívánt. Egy órát maradhattak,aztán sajnos el kellett,hogy menjenek. Marcus és Selena elmentek ebédelni,de nem mondták,hogy pontosan hova.

#Másnap reggel#

Sokkal többet tudtam aludni,mint tegnap,bár nem mertem becsukni a szememet. Reggel (11.30)az orvos is vidáman jött a zárójelentéssel a kezében. Mire összepakoltuk ketten Tinus cuccait,és kimentünk a parkolóba,Kjell-Erik már meg is érkezett. Hazamentünk,otthon már készen volt az ebéd. Ebédre a fiúk kedvencét,tacot ettünk. Kaja után bementünk a szobába,majd Tinus kérdésére folytattuk,ahol abbahagytuk a tóparton. Nagyon romantikus volt,hogy Tinus arca tele volt sebekkel,de én így is szeretem.
(A +18 jeleneteket nem írom le ha nem gond)

Mit ne mondjak,mind a kettőnk kedve sokkal jobb lett. Nagyon fura érzés fogott el,ilyet még sosem éreztem. Amikor észhez kaptam,mindent visszacsináltam volna. Nem akartam ezt tenni,de csak úgy megtörtént.

-Min gondolkodsz ennyire Hercegnő?
-Semmin...
-Remélem,nem bántad meg.
-Nem...vagyis...-majd sóhajtottam egy nagyot. Nem akartam neki hazudni,ezért gyorsan felöltöztem,és elindultam.
-Majd jövök,kiszellőztetem a fejemet.-ezzel a mondattal kiléptem az ajtón.

Hova is mehettem volna,mint a tóparthoz,ami olyan romantikus volt. Csak,hogy Marcus és Selena ott ült. Marcus ugyanazt játszotta el,mint velem Tinus,csak bunyó nélkül.
Elindultam a park felé,amikor Selenáék észrevettek.

-Hahó Elizabeth! Mit csinálsz erre? Tinus?-kérdezett Selena.

Én nem figyeltem rá,csak elszaladtam a park irányába. Ez normális,hogy én azért kerülöm a barátomat,mert kissé sokkolt,ami köztünk történt?! Amikor a parkba értem,leültem egy padra,és gondolkodni kezdtem.

#Martinus szemszöge#

Nem értem Elizának mi a baja. Nagyon sajnálom,ha megbántottam,de most meg kell keresnem.
~Telefon csörgés~
-Haló? Marcus,mondd!
-Szia,figyelj tesó nem tudom mi van veled és Elizával,de itt járt az előbb a tópartnál,amikor szóltunk neki,elrohant a park felé. Jobb lenne,ha ránéznél.
-Nem biztos,hogy el kéne mondanom,hogy miért ilyen,max itthon,na de akkor rohanok.

Elindultam az egyik gördeszkámmal a park felé,hiszen így gyorsabb.
Amikor odaértem,hihetetlenül megkönnyebbültem,hogy láttam,jól van. Odamentem,majd leültem mellé.

#Eliza szemszöge#

Martinus huppant le mellém legnagyobb meglepetésemre. Elgondolkodtam,és rájöttem,hogy nincs miért távolságot tartani,így hazamentünk. Mindent elmondtam neki,hogy mit miért tettem. Jól kiröhögött,hogy ezért voltam ilyen,de már megszoktam,hogy mindenenen nevet.


•αloɴe | мαrcυѕ & мαrтιɴυѕ ғғ.•Donde viven las historias. Descúbrelo ahora