S01E06

699 60 1
                                    

,,El kell felejteni az életet, akkor lehet tovább élni."
/Grecsó Krisztián/

Egy olyan SMSt kaptam,amitől nagyon megrémültem. Az állt benne,hogyha nem felejtem el a két fiút,komoly bajom is eshet. A legrosszabb gondolatok jártak a fejemben. Rengeteg krimit néztem régebben,így bepánikoltam. A kezem remegett és nem tudtam mit tegyek.
-Jó reggelt Eliza!Várjunk Eliza! Mi van veled?-kérdezett Tinus,miközben megfogta a kezemet.Én csak odanyomtam a kezébe a telefonomat,majd sírni kezdtem.
-Ki írhatott ilyet és miért? Miért akar téged tönkretenni?-szomorodott el.
Tinus lefutott a szüleihez a mobilommal együtt,hogy megmutassa nekik. Mindenki kétségbeesett.
-Valószínű egy rajongó lehetett a tegnapi találkozó után.-nyugtatott meg Kjell-Erik.
-De honnan tudja a számát?-kérdezett vissza Marcus.
Az eset után pár órával elkísértem a srácokat az edzésre. Amíg ők fociztak,én a lelátóról figyeltem őket,amikor három lány leült mellém.
-Hát te? Miért vagy itt?-kérdezték.
-Elkísértem a barátaimat. Mi ismerjük egymást?
-Remélem nem Marcusék azok.
-De,őket kísértem.
-Akkor te vagy az a lány,akiről rengeteget hallottam,hogy rájuk mászott. Nem megmondtuk,hogy szállj le róluk???
-Bocs,de nem tudom kik vagytok és azt sem,hogy miről beszélsz.
-Megkaptad az üzenetet,nem? Világosan le volt írva,hogy békén kell hagynod őket. Utálnak téged,csak te nyomulsz,de egyikőjük sem akar tőled semmit.
-Szóval te írtad azt az SMSt?
-Nem lényeges. Mi MMerek összetartunk,és eltakarítjuk a rámenős kislányokat az útból. Ha bárkinek is szólsz erről a beszélgetésről,a családod bánja. Na mentünk,pá!-majd ezzel elmentek.
Ez a lány teljesen megbolondult. Hogy képzelte?! Nagyon ideges lettem. Legszivesebben odarohantam volna Martinushoz,és elmondtam volna neki ezt a három rajongót.Egész végig ezen agyaltam. Annyira elmerültem a gondolataimban,hogy azt se vettem észre,hogy a fiúk szóltak,hogy indulhatunk haza.
-Hé Eliza! Hallasz?-jöttek oda hozzám.
-Jaj igen,bocsánat,csak elgondolkodtam.
Majd hazaindultunk. Martinus megkérdezett,hogy nem megyünk-e el kettesben sétálni,mert látta,hogy valami felkavart. Egyértelműen igent mondtam,de ezzel Mact megbántottam,hiszen vele mostanában nem beszélgetek. Marcus egyedül hazasétált,mi meg elmentünk a parkba.
-Na,és el szabad mondanod,hogy mi történt?
-Hát... Lehet,hogy nem kellene,de nem akarok neked hazudni. Amíg titeket néztelek,odajött hozzám három lány. Megfenyegettek,hogy szálljak le rólatok,meg,hogy ne nyomuljak,mert az MMerek eltakarítják az ilyen fajta lányokat az útból. Meg,hogyha elmondom bárkinek is,a családom bánja. Martinus,mit csináljak?
-Ez durva... Félreismertem volna a fanokat?! Ők nem ilyenek,van néhány féltékeny köztük,de a nagy része teljesen más.

#Martinus szemszöge#

Nagyon sajnálom ami Elizabethtel történt. Én vagyok a hibás,hogy nem vettem észre a rajongóim viselkedését. Hogy engedhetik meg maguknak,hogy csak úgy fenyegetőzzenek. Pedig jó lenne,ha megszoknák Elizát,mert már nem kell sok,hogy végre együtt legyünk.

#Marcus szemszöge#

Mi van Martinusba,ami bennem nincs meg? Ikrek vagyunk,csak nem olyan nagy a különbség. Biztos vagyok abban,hogy már Eliza döntött és Tinust választotta. Szólhatott volna azért,de már késő.

#Eliza szmszöge#

Tinussal nagyon jót beszélgettünk. Egy órát voltunk,mert már haza kellett mennünk. Amikor hazaértünk,Marcust találtuk a földön fekve.....

•αloɴe | мαrcυѕ & мαrтιɴυѕ ғғ.•Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang