Out • l.p • (Befejezett)

35.

liam payne

Kutyanyál által lettem felébresztve és annak ellenére, hogy először morcos lettem Watsonra, végül megenyhülve és mosolyogva húztam magamra a nagy dögjét és megpaskoltam párszor a hátát, mielőtt szórakozni kezdtem volna vele. Hamar csatatérré változott az ágyam és a kuncogásomon kívül Watson morgásai töltötték még be a szobát. Amint a kellőképpen kimelegedtem feladtam a harcot és a kiskutyámat az ágyon hagyva indultam a fürdőszobába. Beálltam a zuhanyrózsa alá, noha reggeli után terveztem az edzőterembe elnézni, de olyan izzadt voltam, hogy nem bírtam volna így ruhát húzni magamra.

Reggeli közben persze a telefonomon voltam, noha a tévé is ment háttérzajnak. Érkezett már néhány üzenetem a mai nap folyamán, de mindenki előtt anyáéba léptem be először. Széles mosolyra húzódott a szám, ahogy elolvastam a sorokat, majd ahogy elküldtem neki a válaszomat, már meg is csörrent a telefonom és a képernyőre egy közös képünk ugrott fel.

- Szia, anya – emeltem a fülemhez a telefont.

- Szervusz, édesem. Tudod, ilyenkor huszonnégy évvel ezelőtt már javában vajúdtam veled.

- Tudom anyu, már megjegyezted egy párszor – nevettem fel. – Mi újság? Hogy vagytok?

- Hogy velünk mi újság az most nem fontos, boldog születésnapot még egyszer drágám!

- Köszönöm szépen – pillantottam le a tányéromba mosolyogva, majd hátradőltem és leraktam a villát a kezemből, hiszen nem akartam, hogy anya a csámcsogásomat hallgassa a vonal túlsófeléről.

- És mit tervezel mára? Tudod, ha azt mondanád, hogy haza jössz, mire megérkezel frissen sült torta várna az asztalon.

- Ah, ne csábíts – nyöszörögtem fel félig nevetve, miközben egy isteni tortaszelet lebegett a szemeim előtt, és annak ellenére, hogy az előbb még rántottát falatoztam, most összefutott a nyál a számban a sütemény gondolatára. – Habár őszintén megvallva fogalmam sincs, hogy mit fogok csinálni. Délelőtt valószínűleg elmegyek az edzőterembe, bokszolok egy kicsit, aztán lehet, bemegyek a stúdióba dalolgatni, de több tervem nincsen.

- Hát neked lehet nincsen, de a barátaidnak biztosan van.

- Fogalmam sincs, Andy nem említett semmit tegnap, mikor beszéltünk, a srácokról szinte semmit nem tudok, elvesztettem a fonalat, hogy ki merre van.

- Lehet pont ez volt a céljuk, hogy majd jól meglepődj. Majd írj, ha valami készülőben van.

- Jól van, persze, mindenképpen. Apa?

- Apád dolgozik, ahogy én is, velünk nem történt semmi új leszámítva a csőtöréstől, de arról amúgy is tudsz.

- Mikor mennek ki a szerelők?

- Holnapra kaptunk időpontot, mert apád átmenetileg megpiszkálta és most nem folyik a víz. De bármelyik pillanatban összeomolhat az egész és akkor megint állni fog a víz a pincében.

- Basszus, apának nem kellett volna hozzányúlnia, hogy kimenjenek a szerelők minél hamarabb.

- Jól van az, holnap már jönnek, addig meg reméljük, kibírja még. Miattunk ne aggódj.

- Már hogyne aggódnék anyu.

- Nővéredék felhívtak már?

- Üzenetet láttam, de még nem volt időm válaszolni, mert először neked írtam.

- Na jól van, majd írj vissza nekik. És ha nem történik semmi, ülj be a kocsiba és gyere el hozzánk. Csak előtte mindenképpen írj, hogy neki láthassak a tortának.