Az 1203-as szoba [BEFEJEZETLEN]

22-22

Az ijedtség teljesen felül kerekedett rajta, ahogy most már nem csak valami furcsát érzett kis kezeivel, hanem már teljes életnagyságban látta, a két sebet végighúzódni lapockáinál.
Próbált megszólalni, de gyermeki hangja nem akart felcsendülni.
Anyja szemeiben nem látott félelmez, furcsállást vagy undort. Inkább mintha számított volna erre, csak megvárta míg gyermeke jön rá.

- Ezt nem szabad senkinek megmutatnod- az anyai szeretet áradt belőle, ami körbeölelte a kis félénk TaeHyungot.

Próbált bármiféle jelet mutatni, hogy megértette, de egyszerűen a teste nem akart reagálni. Mintha csak kővé dermedt volna.

- Erre vigyáznod kell. Nem szabad visszaadnod az eredeti tulajdonosának. Valószínűleg okkal vesztette el. őrző lettél- minden szónak, mely elhagyta az édesanya száját, hatalmas súlya volt. Persze ezt még az apró TaeHyung nem érthette, de az már nem jó, hogy a 15 éves TaeHyungnak sincs fogalma arról mit is zártak a testébe...

***

TaeHyung PoV

- Nem fogod elmondani, igaz?- JungKook eddig nagyon próbálkozott, hogy ki tudjon húzni némaságot fogadó személyemből, de valószínűleg most jutott el arra a szintre, hogy belássa, belőlem nem fog tudni kiszedni semmit.

Megráztam a fejem így vizes tincseim a homlokomba hullottak. Mély sóhajt engedett ki majd kezembe nyomta a hozott ruhákat.

Magamra hagyott, hogy nyugodtan öltözzek, de nekem semmi erőm nem volt ehhez. Csak magam elé meredve próbáltam összegezni az elmúlt néhány percet, de semmi pozitívra nem jutottam. Rájött a titkomra, amit még én sem tudok teljesen, Valószínűleg ő tud valamit, de ha kérdezek kevés az esélye, hogy mondani fog bármit is... Erről beszélnem kell anyával.

Felkapkodtam a néhány számmal nagyobb egyszerű pólót meg a sima alsót.  Hajamat végigszántottam görcsösen álló ujjaimmal. majd késznek nyilvánítottam magam.
Kitipegtem, de az egész ház ki volt halva. Csend honolt a folyosókon, a nappaliban és a konyhában is.
Megkerestem a Kook által említett hálót, benyitottam és a sötét szobát a résnyire nyitott nyílászáró megtöltötte halvány fénnyel. Még félhomályban sem voltam képes kivenni egy alakot sem így megcéloztam az ágyat. Halk szuszogás szerű hangot hallatott Kook ezért gondoltam alszik...

Bebújtam a szabad oldalra és hátat fordítva neki elmotyogtam egy "Jó éjszakát" mielőtt teljesen elnyomott volna az álom.

***

YoonGi PoV

A sötét miatt muszáj voltam a fülemre és a szaglásomra hagyatkozni. Néhány kilométerre... Arra!

A fejem fölött képzeletbeli nyíl villogott a megfelelő irányba míg fejemet vesztve rohantam oda. Az őz egyedül, védtelenül és rettentő békésen legelészett. hajnalban járnak... Buta állatok.
Egy fa, holdtól hatalmas árnyékában megbújtam mint ordító oroszlán, aki épp zsákmányszerzés közben van. Nem hall. Nem elég figyelmes. Azt hiszi szerencséje lesz. Ez nem a te napod Bambi.

Másodpercek töredéke alatt vetettem rá magam s hosszú agyaraimat vérerekkel átszőtt nyakába mélyesztettem. Nem szokásom állatokat kínozni, de jelen esetben nem bírtam megállni. Az utolsó csepp édeskés vért kiszívtam testéből.
Nem az igazi, de megteszi.

Hagytam, hogy élettelen teste a földre hulljon. megtöröltem véres ajkaimat s elrejtettem hosszú, éles agyaraim. Az égbolt felé emeltem a  tekintetem. A hold kezdett eltűnni, de helyette a nap éles sugarai vájtak maguknak utat az erdő kis réseiben. Mennem kell, vagy gyanús lesz nekik, hogy eltűntem. Még a TaeHyungos ügyön dolgoznom kell.

...

- Mit főzöl?- picit ijedten néztem a gáztűzhelynél ácsorgó Taere hiszen a koliban se lett valami fényes az eredmény

- Rántottát. Nyugi, ezt meg tudom még csinálni- nevetett fel angyalian majd belekavarta tojásba.

- Oppa~- a kis lányka visítását már a szobájából is lehetett hallani. Zoknis talpának dobogása egyre közelebbről csendült fel és már csak a lábamnak nyomódott.

Ritkán előbújó mosolyom most megjelent és így kaptam az ölembe a leszáguldó kislányt. Reggeli puszit kaptam arcomra és hajolt Taehez, hogy neki is adjon.
Ha, nem JungKook kishúga lenne a kezemben hanem Taevel a közös lányunk... Jézusom, mire vagyok képes gondolni? Fúj...

- YoonGi...- hallottam meg a legidegesítőbb hangot a világon. Fáradtan fordultam az újságot tartó JungKook felé.

- Mi van?- néztem végig rajta és leültettem az asztalhoz Minát.

- Gyere ki velem egy néhány percre- válaszomat meg sem várva, elindult. Szóval kötelező, de jó.

Lassan és amolyan "most akarok meghalni" fejjel követtem egészen a teraszig.

- Mi akarsz?- fordultam, de azonnal a képembe vágta az újságot.

- Te nem vagy normális! Legalább takarítottad volna el! Most nyomoznak a környéken!- egész idegesnek tűnt, de meg is értem. Veszélybe került az egész, amit eddig felépítettünk, még akkor is, ha külön építgettük.

Halvány mosoly kúszott ajkaimra. Ha nem is tudod mitévő legyél, akkor se hagyd, hogy a kétségbeesés eluralkodjon rajtad.

Kezébe nyomtam az újságot majd a füléhez hajoltam.

- Míg nem Taeről írnak, te ne foglalkozz vele. Viszont amit mondtam ahoz tartom magam. Ha azt akarod, hogy Tae épségben legyen, akkor nem szólsz bele a munkámba- a végére teljesen érzelem mentes lett a hangom és minden további nélkül ott is hagytam.

Megígértem magamnak, nem? Senki és semmi nem fog megállítani abban, hogy visszaszerezzem a szárnyaim és, hogy újra hatalomra kerüljek. Véglegesen én leszek újra a Nagyúr jobb keze, s vissza fogom szerezni minden bizalmát. De előtte bizonyítanom kell.

Oh Boii Halii :3

LEHET VANNAK BENNE OLYAN ELÍRÁSOK, AMIK ELKERÜLTÉK A FIGYELMEMET JAVÍTÁSNÁL! ÉS HÁT PERSZE A HELYESÍRÁSOM SE A LEGJOBB! KÉREM ELNÉZÉSETEKET! :) KÖSZÖNÖM!

Áh egész nagy kihagyásom volt, de ez igazából a felvételi miatt való izgulás és a farsangra való készülődés hibája ^^" De most már tudom a pontjaim, plusz sikeresen összeraktam a táncunk, elő is adtuk szóval következhet újra az írás XD Tudom, eléggé szemszög ugrálós meg helyzet változós rész lett, de igyekeztem érthetőre XD

Amennyiben tetszett hagyjatok nyomokat <3

Pussz: VALAKI

+++

Nagyon szépen köszönöm a 8000 megtekintést! Imádlak titeket és vészesen közeledünk a 10000-hez!!!~ Igazából féltem, hogy ez nem fog nektek tetszeni a Jikook, Vmin, Vkook után ^^"

Pussz: DOMINIKA