Wolfblood: The beginning

2. fejezet - Vérfarkasok tanácsa

 -Komoly gondok vannak. Ha nem teszünk valamit, azzal aláírjuk a halálos ítéletünket. –mondta Ambol Borto egy aori főparancsnok, aki katona lévén a cselekvést részesítette előnyben a kémkedésnél. Minek cselhez folyamodni, ha van erő?! Még sose vesztett csatát. Miért ép most kezdené el. Egy kis stratégiával és jó sok erővel minden csata megnyerhető.

Már lassan 60 éves és rengeteget harcolt a pantoli és a mendolai háborúban. Sosem gondolt bele melyik félnek van igaza, hiszen Ő csak azt tette, amit parancsoltak és azt jól csinálta. De a helyzet most más volt. Most a saját fajáról volt szó és az életben maradás volt a cél és nem bírt várni, hogy azt megvédje. Ezért minden erejét abba vetette, hogy ezt a szócsatát megnyerje.

-Nem futhatunk bele eszeveszetten. Itt nem csak cselekedni kell, mert különben az emberek esnek áldozatul. –Warat Zorna bölcs trempi lévén nem csak elme csatákat tudott vívni, de a harcművészetben is jeleskedett. Ismerte a stratégia és cselekvés előnyeit és arányosan használta ezeket a tudásokat egy háborúban. Tisztában volt azzal, hogy ez lesz élete legnagyobb megpróbáltatása mind két téren. De ez a tudat csak még jobban lázba hozta és alig várta, hogy elkezdődjön.

  -Zornának igaza van. Most legfőképp ésszel kell harcolnunk. Nem futhatunk bele vakon, nem veszíthetünk. –állt mellé a stratégiák rindeléziai nagy mestere, Ivon Knolow. -Bíznunk kell a fiúban és Mindolban. Lim Mindol a legalkalmasabb erre a feladatra.

-Az lehet. –makacskodott Borto és fakó szeme élesen felvillant és tekintetét körbe vezette az előtte ülőkön. –De mi van, ha a fiú elveszti az irányítást az ereje felett? Minden ember rettegni fog és elpusztítanak minket. A fiú birtokában lévő hatalom rettenetesen nagy, és nem könnyű uralni. Ezt az elődeitől épp elégszer átéltük már, ahhoz hogy nagyon is tisztában legyünk vele, mekkora veszélyt jelent. Ez a Könyvben is meg van írva. –az említett könyv jelenleg ott feküdt az asztal közepén, amit a három férfi vett körbe.

-Ezt a veszélyt vállalnunk kell. –folytatta ellene Ivon és komolyságát bizonyítandó összekulcsolta arca előtt az ujjait. –Ha most bele futunk egy harcba, akkor azt nagy valószínűséggel elveszítjük. Nincs más esélyünk.

-Egyet értek Ivonnal. –mondta Zorna. –Öregek vagyunk. Sokat láttunk és tapasztaltunk ezt pedig előnnyé kell kovácsolnunk. Muszáj ésszel gondolkodnunk, nem pedig a farkunk után menni.

-Ez kegyetlen volt. –mondta komoran Borto, amivel tulajdonképpen azt is mondta, hogy igazat ad társainak. –De ez még nem jelenti azt, hogy egyet is értek.

-Rendben. Ezt tiszteletben tartjuk. –a trempi felállt. –Nos, ezennel mára feloszlatom a Tanácsot. Amint újra összeülünk, jelzek. A mai vita eldőlt.

A Tanács nem más, mint ebből a három külön nemzetiségből álló vérfarkas. Ők a vitakör. A három nemzetiség a három fő állatott jelképezi. Trempi a sárkány bölcsességével, Aori a sas szabadságával és Rindelézia a medve erejével bíró országok. Ezek területei a legnagyobbak, övék a legerősebb hadsereg, ők birtokolnak olyan területeket és olyan tudással rendelkeznek, ami gazdaggá teszi őket. Így nem csoda, hogy ez a három ország döntött a vérfarkasok sorsa felett, hiszen nekik mindenük meg volt, ahhoz hogy megnyerjenek egy csatát, vagy akár egy háborút. Ez volt a vérfarkasok hierarchiája. De a dolguk nem volt túl egyszerű. Nem csak a vámpír támadások és a Tizedik Bölcs okozott nekik fejtörést, hanem voltak kisebb csoportok, akik nem értettek egyet a tanács döntéseivel és saját akciókba kezdtek, így téve keresztbe nekik. Ezeknek a csoportoknak lebuktatására létrehoztak egy szervezetet, amely a Veritas névre hallgatott. Az ő feladatuk, hogy megállítsák és elkapják a TECS, azaz a 'Tanács Ellenes Csoport' tagjait.

Hogy miért volt szükség a Tanácsra? A vérfarkasok, a vámpírok és az emberek együtt éltek. A vérfarkasok és vámpírok igyekeztek rejtve maradni az emberek elől, mert 5000 éve a három faj szerződést kötött. Azóta a vérfarkasok és vámpírok igyekeztek nem felfedni magukat. De voltak olyanok akik nem foglalkoztak a szerződéssel és emberekre támadtak. 1000 év elteltével az egyezség után a vámpírok eljutottak odáig, hogy úgy gondolták, meghódítják az egész világot és embert, vérfarkast az uralmuk alá hajtanak. Egyre több támadást intéztek és a vérfarkasok másik szerződést is kötöttek az emberekkel. A vérfarkasok, ahogy tudják megvédik az embereket és az emberek pedig segítenek legyőzni a vámpírokat. A világ két részre oszlott. Észak lett a vérfarkasok területe és dél lett a vámpíroké.

***