Könyvtári alvótárs /befejezett/

7.Óra alatt

Lehet kicsit hangos voltam mivel a tanár lecsapta az asztalra a könyveit és ránk emelte a tekintetétt.

-Aliz és Áron! Ha már így rá értek vigyétek ki ezeket a dobozokat.-mutatott az földön lévő dobozokra a tanár

-Tessék! Miért mi vigyük ki? Mégis ki a...- éreztem valami csúnyát fog mondani ezért inkább befogtam a száját

-Hogy mit mondtál?- a tanár már idegesen mondta

-Semmit tanár úr. Áron semmit se mondott. Ugye?- a könyökömmel oldalba vágtam

-Semmit se mondtam.

-Akkor gyertek.-hívott ki minket

Mindketten felkeltünk. Először Áron majd az én kezembe nyomott 3 nagy dobozt. Kicsit nehéz volt, de elbírtam.

-Vigyétek a szertárba.

-Rendben.

Az ajtót Áron kinyitotta, de előtte lerakta a dobozokat, majd kiérve becsukta, de ehhez megint letette a dobozokat.

-A te hibád.-mondom morcosan

-Miért?

-Mert te beszéltél.

-De te meg vissza szóltál.

-De te kezdted.

-Nem, nem én kezdtem. Te kérdezted, hogy miért nem alszok.

Az út további részében nem beszéltünk. Leraktuk a dobozokat a szertárba és indultunk is vissza. Most én mentem elől mivel nem akartam késni Áron lassú kullogása miatt.

Áron szemszöge

Egy halk csilingelő hang csapta meg a fülemet. Egy kis karkatő landolt a földön, biztos Aliz ejtette el. Felvettem a földről és elkezdtem forgatni a kezembe, valami féle barátság karkötő lehet.

-Hé, Aliz.-szólok miközben még mindig a karkötőt nézzem

Valahol láttam már én ezt. Nagyon ismerős.

Előre léptem, de a lendületem túl nagy volt ezért elestem Alizra. A földre estünk a kezemből kiesett a karkötő, de sikerült az esésünket tompítanom a kezeimmel.

Aliz szemszöge

Áron és az én arcomat csak pár centi választotta el. Egyik keze a fejem alatt volt, míg a másikkal támaszkodott. Az arcomban éreztem a forró leheletét

Még soha nem voltunk ilyen közel. Még soha nem volt egy fiú sem ilyen közel. Persze gyerekkorban lehet, hogy volt már hasonló. De akkor még gyerek voltam, most már idősebb vagyok mondhatni.

Aranybarna szemei összefonottak az enyémmel. Olyan volt mintha nem lenne más csak mi. A haja előrre esett, ahogy a póló dekoltázsa is így láthatóvá vált a kulcscsontja.

Elvesztem a szemeiben az érzésben, hogy majd kiszakad, a szívem miközben az egész testemet meleg árasztja el. Mégis mit tettél Áron, hogy ezeket váltod ki?

Kivette a kezét a fejem alól és óvatosan a földre rakta. Így már éreztem a hideg padlót, ami jól esett.

A kezével végig simította az arcom, amitől tiszta libabőr lettem. Szokatlan volt az érintése mégis tetszett. A kezét az államig levezette, ahol meg állt. Elkezdett lassan közeledni a fejével én pedig tudatosan behunytam a szemem.

Megfog csókolni, érzem. Az ajkunkat már csak pár centi választotta el.