Az igazság az, hogy nem csak szeretlek, de szeretem ahogy szeretsz
Mikor édesen rám nézel, s a számszéli buta kis mosolyba belenevetsz
Arcod ragyog, mikor meglátsz, s akkor tudom, én kellek csak
S olyankor még éjszaka is feljön lelkemben ragyogni a Nap
Az igazság az, hogy Neked adnám az utolsó kocka csokimat
S ha lehetne bekopogtatnék Istenhez, hogy legyen a szerelmemről okirat
Hogy elhidd, nem csak te szeretsz engem, s vagy elég jó
Nem veszed észre, hogy csak miattad olvadt le szívemről a sok hó
Az igazság az, hogy ha Te nem vagy, lehet már én se lennék
Vagy legalább is nem így, s a boldogságért bármit megtennék
De ha te vagy a boldogság, akkor érted kell megtennem mindent
Hogy érezd, ahogy dobog a szívem ha rád nézek, s hogy szeretlek itt bent
