Szokatlanul süt a nap, én mégis úgy fázom
Fejem felett álomcseppektől duzzadó felhők
Belőlük a legfontosabbakat még ma kirázom
Nevetek, ha valaki mondja, lehetnék már felnőtt
Nem leszek! Hagyj békében álomfelhőket kergetni!
Szeretni, gyűlölni, nevetni, sírni, elátkozni százszor!
Szeretném az életem minden egyes percét kiélvezni,
S nem azt nézni, hogy mit nem tehetek meg már mától.
Ha úgy tartja kedvem, igenis lemegyek a játszótérre homokozni
Vagy gyermekdeden megsértődöm, ha valami nem kedvemre való
Nem vagyok még felnőtt, ugyanúgy jogom van még botladozni
Mint az újszülött báránynak, csónakom még korántsem hajó.
De én legalább tisztában vagyok önmagammal, s amim van
Nem mondom magamra, hogy érett gondolkodású ember
Nem bánom, ha valaki mellettem emiatt elillan
Tudod, az Isten bottal soha, de soha nem ver
Szokatlanul süt a nap, én mégis úgy fázom
Fejem felett álomcseppektől duzzadó felhők
Belőlük a legfontosabbakat még ma kirázom
Nevetek, a gyerek mondja, lehetnék már felnőtt
