Se ész, se vágy nem uralkodik döntőn
Meggondolatlan, kacér szavak és hiányzó tettek
Erkölcsre hivatkozva egy szemérmetlen kiszemeltnek
Kinek szemei előtt mocskos, erkölcstelen dolgok lebegnek.
Ki letépné összes ruhám, s nem érdekelné,ha szakad
Én meg belemennék, mert nem vagyok se szent, se szűzies.
De visszafog a gondolat,hogy ez azért mégsem lenne túl nőies
Odaadni magam csak úgy - ez nekem túl gépies.
Nekem, kit az érzelmeknek egész sora átjár
Tudatos feladatom nem megbántani, óvni önmagam tőle
Mert hát utána én már rögtön készülnék esküvőre
Ő meg csak nézne, s nem értené, mi ütött ebbe a nőbe.
És mégsem megy ki a fejemből, ahogyan ott ült
- a padtól nem messze, melyhez mással más emlékek kötnek -
És elmesélte, hogy ő nem szokott hazudni a tükörnek
S hogy alatta a nők rengetegen rengeteget, rengetegszer nyögtek
Elmesélte azt is, hogy miért lett ő éppen ilyen.
Hogy hányszor csalták meg, hányszor verték át gyönyörű ringyók.
Hogy ne akarjak tőle húsz személyes aranyozott hintót
Hogy ő már nem érzelmes, mert tud a világról egy-két hasznos infót
Se ész, se vágy nem uralkodik döntőn
Meggondolatlan, kacér szavak és hiányzó tettek
Erkölcsre hivatkozva egy szemérmetlen kiszemeltnek
Kinek szemei előtt mocskos, erkölcstelen dolgok lebegnek.
